Őrködés
drámaóra-tervezet

Wenczel Imre

Csoport: 13-15 éves, 15-20 fõs (fél) osztály.

Az óra eredetileg a győri Révai Miklós Gimnázium 9. F osztályának készült. Ez a drámajátékban már nem járatlan csoport tananyagként foglalkozott a görög mitológiával, olvasta Szophoklész Antigoné című tragédiáját, tanítási drámaórákon is játszhatott az olümposzi istenekről, Orpheusz és Eurüdikéről, a trójai és a thébai mondakörről.

Tér: A drámajátékra alkalmas osztályterem kellő nagyságú üres térrel.

Idő: Kb. kétszer 45 perc.

Eszközök: Falra (táblára) rögzíthető karton, vastag filc (vagy iskolai tábla és kréta); egyszerű rajz (térkép) “Thébai városáról”; egy rongybaba és egy akkora szürke lepel, amekkora azt eltakarhatja; a hangulatok kialakításában fények, zenei aláfestés, illetve zenei háttér segíthet (pl. az Amadinda ütőegyüttes valamelyik produkciójának részletei).

Tanítási terület: A thébai mondakör, Szophoklész Antigoné c. drámája, munkahely és magánélet konfliktusai, az állásunkból fakadó kényszertevékenység, erkölcsi dilemmák.

Cél: A gyerekek saját élettapasztalatainak mozgósítása és a sztereotípiák felülvizsgálata az adott témával kapcsolatban.

Téma: A város ellen lázadó Polüneikészt Kreón (a város ura) szigorú parancsa ellenére eltemeti Antigoné. Az őr az állásával – sőt, talán az életével – játszik, amikor azon tűnődik: elfogja-e Antigonét, vagy futni hagyja.

Fókusz:

1.      Mi befolyásolja az Őrt a döntésében, amikor elfogja Antigonét, és átadja a testvérét eltemető lányt az igazságszolgáltatásnak (ezzel a halálba taszítja)?

1.      Milyen következményei lettek volna annak, ha másképp dönt az  őr (pl. futni hagyja Antigonét)?

 

A történet

Előzmények (részben ismert, részben egyeztetendő a gyerekekkel): Thébai városállamban néhány napja fejeződött be csupán az a szörnyű háború, amelyben egy testvérpár (Polüneikész és Eteoklész) harcolt egymással a trónért. Õk egymás kezétől estek el, Kreón most a király, aki minden áron rendet akar tartani a városállamban. Halállal bünteti azokat, akik rendeleteinek nem engedelmeskednek. A város immár a béke képét mutatja, az emberek élik hétköznapi életüket. Egyetlen szörnyűségről keringenek a pletykák: Polüneikész ott fekszik temetetlenül a város kapuja mellett, Kreón megtiltotta az eltemetését; a már oszladozó hullát dögevők marcangolják. A bűzlő tetemet emiatt is őriztetni kell, de az a hír is járja, hogy Antigoné Kreón szigorú parancsa ellenére titokban el akarja temetni a testvérét.

A háború után egyébként sok család éhezik, többeknek nincs lakása. Azoknak persze nem kell keseregniük, akik végig Kreónnal, az új királlyal együtt harcoltak a háborúban, és most is hívei. Főleg a testőrség tagjainak és azok családjainak van mit aprítani a tejbe.

A játékban lezajló történet: Részben tisztelik (többen szeretik), részben rettegik a városban Kreón kedvencét, az 1. számú őrség parancsnokát. (Mindenki csak „ a Parancsnok”-ként ismeri.) A parancsnok állandó konfliktushelyzetben él, mert intézkedéseivel, melyekkel Kreónt szolgálja, legtöbben nem értenek egyet. (Családja szemrehányásokkal illeti, barátai hidegen fogadják a közös sörözgetéseken, néha még a saját beosztottjai is lázonganak ellene, többször rémálmai vannak.)

A pletyka – miszerint Kreón rokona, Antigoné el akarja temetni Polüneikészt – egyre jobban idegesíti a parancsnokot, különösen, mert őt és csoportját bízta meg Kreón a bűzlő halott őrzésével.

Elérkezik a pillanat, amikor döntenie kell: elfogja és ezzel a halálba taszítja az ártatlan Antigonét, vagy fellázad Kreón ellen, esetleg kilép a szolgálatból, netán szemet huny Antigoné tette fölött, és úgy tesz, mintha nem látta volna, ki temette el Polüneikészt...

Az óra másképp indul és szerveződik akkor, ha a gyerekek nem ismerik a történetet. Esetünkben olvasták Szophoklész Antigonéját.

 

I. Kontextusépítő szakasz

Tanári narráció (a fenti Előzmények rovatban írtaknak megfelelően)

Nagy szerep jutott a király katonáinak, főleg az őrségnek abban az ókori görög városban, amelyben a rendet és békét Kreón katonái és őrei biztosították hatalmas harcok után.

A Thébai nevű városállamban néhány napja fejeződött be csupán az a szörnyű háború (a városállam stilizált képe – térképe – a falon), amelyben egy testvérpár (Polüneikész és Eteoklész) harcolt egymással a trónért. Mint tudjuk, õk egymás kezétől estek el, Kreón lett a király, aki mindenképpen rendet akart csinálni és azt fönntartani a városállamban. Halállal bünteti azokat, akik rendeleteinek nem engedelmeskednek.

Azt is tudjuk, hogy az immár halott fiúk két lánytestvére is ebben a városban él, az egyiküket Antigonénak hívják, a másikat Iszménének. Kreón, az új uralkodó kihirdettette, hogy a város ellen támadó Polüneikész holttestét nem temetheti el senki. Õ tehát most is ott fekszik temetetlenül, dögmadarak és rovarok táplálékaként. Ezért is őrizni kell, de amiatt is, mert – a városi pletykák szerint – Antigoné elhatározta, hogy akár az élete árán is eltemeti Polüneikészt. Ebben talán még cinkostársai is akadnak.

A háború után egyébként sok család éhezik, többeknek nincs lakása. Azoknak persze nem kell keseregniük, akik végig Kreónnal, az új királlyal együtt harcoltak a háborúban. Főleg a testőrség tagjainak és azok családjainak van mit aprítani a tejbe.

A tanár elindítja a játékot, bevonja a gyerekeket egy szituációba, melynek közösen meghatározzák a terét, az időpontját, a lehetséges szerepeket.

Amit a tanár a játszóknak mond, azt idézőjelbe tettük. A konvenciókat és a hozzá tartozó információt kiemeltük.

Térmeghatározás

“Legyen ez a terület Thébai város főtere! Hogy a városban hol helyezkedik el, látható a rajzon.”

Térkép a falon

(A város képe fikció; a térképet az órát megelőzően a tanár készítette el.)

Állókép 1.

“Tegyük fel, hogy Thébai város főterén vagyunk kereskedők, járókelők, rabszolgák, gazdagok és szegények, katonák... Kik lehettek még a téren egy hétköznap délutánján? Ha elhatároztátok, hogy kik lesztek, helyezkedjetek el a téren, és álljatok be valamilyen általatok elképzelt szituációba állóképben!

Mit mondanál az adott pillanatban és szerepben?”

Állókép 2.

“Szolgálaton kívül, civilként arra jön az 1-es számú őrség parancsnoka, Kreón kedvence, aki két dologról híres: 1. akkor is teljesíti Kreón parancsát, ha nem ért vele egyet; 2. vagyonát sem kímélve segít az embereknek, amikor csak teheti. Hogyan változik az előbbi állókép a főtérre érkezésekor?”

Gondolatkövetés

“Mit gondolsz most az adott szerepben és szituációban?”

Állókép 3.

“Elment a parancsnok. Mit mondanál a beszélgetőtársadnak?”

A teljes csoportot megmozgató szerepjáték – a bonyodalom bevezetése

“Mozdítsuk meg ezt az állóképet, és miközben élitek az adott szerepben az életeteket, pletykáljatok arról, ami a városban jelenleg a legérdekesebb vagy legfontosabb téma lehet!”

 

II. Narratív szakasz (a krízishez vezető folyamat)

Narráció

Azt az őrparancsnokot, akit mindenki csak „ a Parancsnok” néven emleget, nagyon kedveli Kreón, mert intelligens, erős akaratú, jó harcos, és mindig számíthat a király arra, hogy teljesíti a parancsát. Ugyanakkor az ÕR szeretné, ha az emberek is megbecsülnék és szeretnék a városban, ezért akár a vagyonát sem kímélve igyekszik segíteni, ahol tud.

Kiscsoportos improvizáció

(Kérdés: Hogyan szembesül a Parancsnok a munkahelyi és a civil létéből adódó konfliktusokkal?)

“Készítsetek négy csoportban egy-egy jelenetet a Parancsnok életének néhány percéről!”

1. csoport

“Játsszunk el egy jelenetet arról, hogy a Parancsnok nem ért egyet a kiadott paranccsal, a társai is nagyon húzódoznak a parancs teljesítésétől, de õ meggyőzi őket róla, hogy mégis teljesíteni kell a parancsot.”

2. csoport

“Játsszunk el egy jelenetet arról, hogy a Parancsnoknak magyarázkodnia kell otthon, a családja körében, mert olyan parancsot teljesített, amellyel sem õ, sem a családja nem értett egyet! Milyen érvei vannak?”

3. csoport

“Játsszunk el egy jelenetet arról, hogy barátai, katonatársai között fagyos légkör fogadja, amikor megérkezik a közös sörözésre. Egy idő után magyarázatot kér a barátaitól a fogadtatás miatt.”

4. csoport

“Játsszunk el egy jelenetet arról, amikor a különlegesen nehéz feladat teljesítéséért magas jutalomban részesül a Parancsnok, ezt Kreón maga adja át.”

 

III. A fő probléma (krízishelyzet)

Tanári narráció, egyeztetések, szorító körülmények

“A jelenetekből látható, hogy az őrnek egyre tarthatatlanabb a helyzete. Kreón teljesíthetetlen parancsai és magánéleti problémái között vergődik. Ugyanakkor fontos az állása, mert csak így biztosíthatja családjának és magának az anyagi jólétet.

A Parancsnok azt a feladatot kapja Kreóntól, hogy szervezze meg Polüneikész 24 órás, folyamatos őrzését!”

Hogyan reagálhat erre a Parancsnok?

(Beszélgetés, riportkészítés, esetleg maszkok használata; készíthetők jelenetek is, vagy naplórészleteket írhatunk.)

Lehetőségek:

1.      Megszervezi az őrséget. (Hogyan?)

2.      Megpróbálja meggyőzni Kreónt, hogy nem jó ez így.

3.      Beadja lemondását, és kilép a szolgálatból.

4.      Milyen lehetősége van még?

Fórum-színház

Vagy:

1. a tanár szerepben: Kreón, a gyerekek által felkészített szereplő: a Parancsnok;

2. két csoport készít fel egy-egy szereplőt: Kreónt és a „ Parancsnokot”.

“Tegyük fel, hogy a szorító körülmények hatására kétségbeesett lépésre szánja el magát a parancsok: Megpróbálja meggyőzni Kreónt, hogy nem szabad ilyen parancsot kiadnia, mert szörnyű következményei lehetnek.”

A vita lehetséges végeredménye:

1.      Ha a tanár Kreón, semmiképpen nem enged, addig szorítja az őrt, amíg bele nem egyezik, hogy őrzi Polüneikészt, annak esetleges eltemetőjét élve elfogja és bekíséri.

2.      Ha a gyerekek készítik fel mindkét szereplőt, más eredménye is lehet a vitának: pl. felmond az őr; Kreón belátja tévedését, stb. Ha felmond az Őr, annak (anyagi, és egyéb) következményei vannak a családjára és önmagára nézve, ezután érdemes arról játszani.

Az új kérdés így az lehet: Milyen következményei lehetnek annak, ha az Őr megpróbál kilépni az állásából? Ez azt is jelenti, hogy itt megváltozhat az óra második fókusza.

Az első változatot figyelembe véve a következőképpen folytatódhat a játék:

Játékos szimuláció

“A pletykák és eddigi tapasztalatai nyomán az ÕR arra számít, hogy valószínűleg többen is el akarják majd temetni Polüneikészt. Tegyük fel, hogy abban a játékban, amelyet kínálok, ölhet is az ÕR! Játsszuk el így az őrködést! Itt ez a bábu.” (A tanár a terem egyik sarkába helyezi.) “Le kellene takarni ezzel a lepellel, mintha Polüneikész tetemét takarná be valaki földdel. Mindannyian álljatok a teremnek az ellentétes sarkába, és próbáljatok meg eljutni a bábuig! Kézről kézre adogathatjátok a leplet, ha valaki elbukott a próbálkozásával, akkor átveheti tőle más a leplet. Ne felejtsétek el, hogy közben ott az őr, aki nagyon jól hall, és minden mozgást észre vesz. Ha a legkisebb hangot is meghallja felőled, odafordul, ahol te vagy, rád mutat, ezzel »megöl«. Akit mozgás közben lát, azt is »megöli«. Tehát: ha az ÕR rád néz, ne mozogj, ha nem néz rád, akkor pedig ne üss zajt!”

ŐR-játék

Lezajlik az ÕR-JÁTÉK ebben a formában.

 

IV. Reflektív szakasz

Az igazság pillanata

“Képzeljétek el, hogy az a Parancsnok, aki most éppen őrségben van, nem ölhet, mert Kreón megtiltotta neki. Csupán rácsaphat a Polüneikészt eltemető emberre – akárki is az –, elfoghatja, bekísérheti, de nem ölheti meg! Azt nem tudhatja, hogy hányan vannak a »merénylők«. Ismerjük a lelkiállapotát. Mit tesz és mit mond, amikor meglátja Antigonét, aki éppen beszórja porral a fivérét, és áldozati virágokat dob rá?”

Hangsúlyozzuk a gyerekeknek, hogy átírhatják a darabot, ha szükségesnek vélik, de bármilyen változtatást is tesznek a Szophoklész-drámán, gondolják végig a következményeit!

Lehetőségek: Vagy elfogja az Őr Antigonét, vagy futni hagyja. Tettének mindenképpen súlyos következményei vannak:

Jelenetek és naplóírás

·         Ha futni hagyja az ÕR Antigonét, akkor a következőket kérjük a gyerekektől:

Négy csoportban improvizáljunk jeleneteket rövid felkészüléssel, és írjunk napló-részleteket!

1.      Játsszuk el, milyen rémálmai vannak az Őrnek ezek után!

2.      Mit mond Kreónnak, AKI MÁR MINDENT TUD?

3.      Hogyan magyarázza el a cellatársának Kreón börtönében, hogy miért engedte futni Antigonét?

4.      Mit ír a naplójába aznap?

·         Ha nem engedi futni Antigonét, akkor “az Őrnek Kreón bukása után, néhány héttel később válaszolnia kell az ÖTSZÁZAK TANÁCSA által feltett vádló kérdésekre, mely kérdésekkel arról akar megbizonyosodni a TANÁCS, hogy az ÕR is bűnös Antigoné, Haimón (Kreón fia, Antigoné szerelme) és Eurüdiké (Kreón felesége) halálában. Ha ez bebizonyosodik, természetesen teljes vagyonelkobzással és halállal kell bűnhődnie.”

Fórum-színház

Az ÖTSZÁZAK TANÁCSÁNAK vezetője, aki kérdez, itt a tanár lehet. A gyerekek legyenek védő, készítsék fel a védekezésre a „ bűnös” Őrt!

Játszhatjuk azt a változatot is, hogy a tanár ül az ÕR szerepében „ forró székben”, a gyerekek az ÖTSZÁZAK TANÁCSA szerepét játszhatják ebben az esetben, és “kellemetlen” kérdéseket tehetnek fel az Őrnek.