Drámajáték és emberi kommunikáció

 

(A képzési, továbbképzési programot Wenczel Imre készítette)

 

 

1. A KÉPZÉSI PROGRAMRA VONATKOZÓ ADATOK

 

 

1.1.        A program megnevezése:

Drámajáték és emberi kommunikáció

 

1.2.        A képzés célja:

 

A programban résztvevők számára cél: a csoportos játék, együttműködés, tanulás folyamán olyan elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítása, amelyek egyrészt a verbális és nonverbális kommunikációs készséget fejlesztik (illetve elősegítik annak tudatosabb alkalmazását), másrészt a drámapedagógiában használt ún. „A”,  „B” és „C” és "D" típusú játékok saját élményű kipróbálása és e játékok vezetésének tanulmányozása nyomán alkalmassá válhatnak a képzés résztvevői e játékok vezetésére.

 

A projekt kb. 30 % elméleti, 70 % gyakorlati ismeretet nyújt a megjelölt szakirodalom alapján.

Az elvégzett 120 órás tanfolyamon felsőfokú drámajáték-vezetői képzettséget lehet szerezni, esetleg vizsgát tenni, így a végzettségről bizonyítványt kapni.

 

1.3.        Azoknak a munkaköröknek a megnevezése, amelyekben foglalkoztatottak számára javasoljuk a részvételt:

 

Munkakörök szerint:                               Megbízatások, funkciók, beosztások szerint

 

óvodapedagógus                                        diákönkormányzatot segítő pedagógus

tanító                                                         gyermekvédelmi felelős

tanár                                                         munkaközösség vezető

gyógypedagógus                                        osztályfőnök

logopédus                                                  szabadidő szervező

kollégiumi nevelő                                       gyakorlóiskolai, óvodai szakvezető

pszichológus                                              diák és gyerekcsoportok művészeti

szociálpedagógus                                       vezetői

könyvtáros tanár (tanító)

 

 

2.4. A képzés célcsoportjai:

drámatanárok, gyermekszínjátszó-, diákszínjátszó-rendezők,

óvodapedagógusok, tanítók, tanárok, művészeti

vezetők, közművelődési menedzserek

 

2.5. A jelentkezés feltételei:

-         Iskolai végzettség és szakképzettség:  főiskolai és/vagy egyetemi diploma

-         Megelőző szakmai gyakorlat: nem szükséges

-         Egyéb jelentkezési feltételek: fogékonyság a csoportos és egyéb játékok iránt, érzékenység az emberi kommunikációs technikák alkalmazásában, némi önismeret, (ember-) gyerekszeretet

 

2.6. A képzés össz.-óraszáma:   

4x30= 120 tanóra

 

 

 

2.7. A képzés során elsajátítandó tartalmi követelmények:

 

Elmélet/gyakorlat:      

¨     A kommunikáció tényezői.

¨     Verbális és nonverbális megnyilatkozás (testbeszéd, gesztusok…).

¨     Tranzakciók különböző kontextusokban.

Forrás: Geoffrey Moss: Az eredményes kommunikáció kézikönyve

(Bagolyvár Kiadó. Bp. 1998); Eric Berne: Emberi játszmák (Háttér kiadó Bp. 1984);

Thomas Gordon: T.E.T. (Gondolat Bp. 1991.)

 

¨     Drámapedagógia-drámajáték. Fogalom-meghatározások, játékfajták felsorolása, rendszerezése.

Forrás: Gavin Bolton: A tanítási dráma elmélete (Színházi füzetek / V. Bp. 1993)

 

¨     A csoportos játék mint tanítási módszer; ún. tantárgy-pedagógiai drámajátékok

(magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, ének-zene, matematika, földrajz, biológia...).

 

 

¨     Az „A” típusú játékok csoportosítása, kipróbálása és vezetése.

Forrás: Kaposi László szerk. Játékkönyv (Színházi füzetek / IV. Bp. 1993.)

 

¨     Részvétel játszóként több, vezetőként két „D” típusú drámafoglalkozáson. Tanítási drámaóra-vázlatok készítése.

Forrás: Jonothan Neelands: Dráma a tanulás szolgálatában  (Színházi füzetek / VI. Bp.1994)

Gabnai Katalin: Drámajátékok gyermekeknek, fiataloknak, felnőtteknek (Színházi füzetek / III. Bp. 1993)

Kaposi László szerk.: Drámapedagógiai olvasókönyv (Színházi füzetek / VII. Bp. 1995)

 

¨     Színjátszás: néhány rendezői ismeret; tér, dramaturgia, cselekmény, szereplőtípusok, színészvezetés...

Forrás: Nánay István: A színpadi rendezésről  (Magyar Drámapedagógiai Társaság, Bp. 1999)

 

2.8. A képzésen elsajátított ismeretek ellenőrzésének módja:

·        „A” típusú játéksor vezetése az adott csoportban.  (Gyakorlat)

·        "D" típusú drámafoglalkozás tervezése és vezetése (egy gyakorló és egy vizsgafoglakozás)

·        Elméleti vizsga a kötelező szakirodalom és a képzés során elsajátított elméleti ismeretekből

 

Kötelező szakirodalom:

 

·        Gabnai Katalin: Drámajátékok gyermekeknek, fiataloknak, felnőtteknek (Színházi füzetek / III. Bp. 1993)

 

·        Gavin Bolton: A tanítási dráma elmélete (Színházi füzetek / V. Bp. 1993)

 

·        Jonothan Neelands: Dráma a tanulás szolgálatában  (Színházi füzetek / VI. Bp.1994)

 

·        Kaposi László szerk. Játékkönyv (Színházi füzetek / IV. Bp. 1993.)

 

·        Kaposi László szerk.: Drámapedagógiai olvasókönyv (Színházi füzetek / VII. Bp. 1995)

 

·        a Drámapedagógiai Magazin megfelelő számai

 

 

 

 

 

2.9. A képzés tartalmi területek szerinti besorolása:

·        Kollégiumi és gyermekotthon nevelés, foglalkozás

·        Művészeti nevelés: színjátszás, drámajáték

·        Napközis és tanulószobai foglalkozás

·        Pedagógia

·        Szakképzés: drámapedagógia, kommunikáció

 

2.10. Intézménytípus megjelölése, amelyben dolgozó pedagógusok számára ajánlott a képzés:

óvoda

általános (alap) iskola

szakiskola

szakképző iskola

gimnázium

szakközépiskola

alapfokú művészetoktatási intézmény

kollégium

Egyéb: közművelődési intézmény

 

Ezen belül mely évfolyamokon tanító pedagógusok számára ajánlott a képzés?

Speciális igények szerint alakíthatóan: minden évfolyamon oktató-nevelő pedagógus számára.

 

2.11.A képzésben indítható csoport létszáma:

-         A csoportlétszám minimuma:  10 fő

-         A csoportlétszáma maximuma: 25 fő

 

*

 

2.12.   A tanúsítvány kiadója és a tanúsítvány kiadására vonatkozó formai követelmények:

(Egyeztetésen múlik, hogy milyen tanúsítványt célszerű kiadni, és az is, hogy milyen/melyik intézmény adja ki.

Lehetőségek: Szlovákiai intézmény; vagy Gy.-M.-S. Megyei Pedagógiai Intézet ((Wenczel Imre akkreditált tanfolyama- 30 órás)); Magyar Drámapedagógiai Társaság ((120 órás akkreditált tanfolyam)); Kerekasztal Társaság ((Kaposi László neve fémjelzi.)))

 

 

2.13. A tanfolyamvezető(k) és a vizsgáztató(k) óradíja(i):

         Tanóránként (45 perces tanóra) 5000 Ft-os nettó óradíj.

         Vizsgadíj: 6000 Ft

 

2. 14. A tanfolyam tervének készítője:

Wenczel Imre

 

3. A drámajáték rövid jellemzése

 

 

Mindenekelőtt szögezzük le: a drámajáték nem színjátszás és nem színházlátogatási kurzus (bár mindkettő „belefér”). A drámajáték fogalma alatt azokat az A, B, C és D típusú csoportos játékokat értjük, amelyeknek jelenleg Magyarországon a legkiterjedtebb szakirodalma van az összes oktató-nevelő módszer közül.

Az "A" típusúak készségfejlesztő gyakorlatok; a "B" típusúak a „tegyünk úgy, mintha utazók, felnőttek, filmesek … stb.  volnánk”, röviden a „mintha” játékai;  a "C" típusú játékok (leegyszerűsítve) a színjátszás játékai;  a "D" típusúak a tanítási dráma játékai  -  mindaz, amiről eddig szóltunk, elemeiben megjelenhet ez utóbbiban egyetlen nagy ívű folyamatba ágyazva…  Különösen a tanítási dráma hatékonysága jól bemért már. A legfontosabb szakirodalom hozzá: G. Bolton: A tanítási dráma elmélete; Jonothan Neelands: Dráma a tanulás szolgálatában; illetve a Kaposi László által szerkesztett Drámapedagógiai olvasókönyv; elemeiben pedig Gabnai Katalin: Drámajátékok gyermekeknek, fiataloknak felnőtteknek c. könyve.(Részletes szakirodalom-jegyzék mellékelve.)

 

Idézünk majd egy-egy példát az egyes játéktípusok rövid leírására illetve vázlatára! Talán valamilyen útmutatással is szolgál, bár az itt idézett „D” típusú 90 perces foglalkozás inkább a képzett és vizsgázott drámapedagógusoknak mond valamit. (A közölt játékok és foglalkozásrészletek megtalálhatóak a győri Gyermekek Háza kiadványaiban, a veszprémi „Vegyede” sorozatban illetve a Drámapedagógiai Magazinban.)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Drámajáték és emberi kommunikáció

 

(A foglalkozások moduljai és azok részletes vázlatai)

 

 

 A foglalkozások vázlatai 3-szor 45 perces egységeket tartalmaznak, egy ívben 135 percet, azaz kettő és egynegyed órát; a bevált gyakorlat szerint nem célszerű ennél kisebb időintervallumokban gondolkodni. Ha mégis kisebb egységekben vagyunk kénytelenek dolgozni (a csoport időigényeit figyelembe véve), akkor csak a vázlatok egyes részletei megvalósíthatók az adott foglalkozáson, ha nagyobb egységekben, akkor egy másik foglalkozás részlete beépíthető. Pl. a 2. foglalkozás első gyakorlataival folytatható a játék. A gyakorlatok egymásra épülnek, a sorrend csak az egész struktúra megváltoztatásával cserélhető fel. Gyakori a témafeldolgozások között a beszélgetés, vita, kiscsoportos egyeztetés, gyűjtés, stb.… Az adott csoport állapota, felkészültsége, szellemi kapacitása természetesen módosíthatja mind a feldolgozás sorrendjét, mind a gyakorlatok (játékok) változatait, mind a munkaformát.

Figyelembe kell venni a foglalkozások megtartása előtt a következő kérdésekre adható válaszokat:

 

Célok:

¨       Mik a céljaim az adott foglalkozáson az adott konkrét csoporttal?

¨       Ezek a célok hogyan kapcsolód(hat)nak a csoportot érintő hosszú távú céljainkhoz?

¨       Milyen felismeréseket remélhetek (reálisan) a csoport tagjaitól az adott foglalkozáson a felmerülő kérdésekkel kapcsolatban?

 

Módszerek:

¨       Mi a legjobb út az óra témájának megközelítésére? (Nagycsoportos, kiscsoportos, páros vagy egyéni munka? Beszélgetés? Vita? Gyűjtés? Rajzolás? Térmeghatározás?…)

¨       Melyek e felmerülő központi kérdések?

¨       Hogyan tudom mindezt lefordítani a gyakorlati tevékenység nyelvére?

¨       Hogyan tudom az egyeztető beszélgetéseket a lehető leggazdaságosabban lebonyolítani?

¨       Mennyit kell előre elmagyaráznom és miért?

 

A határok kijelölése:

(Csak néhány összefüggés a Neelands által leírtak közül)

¨       Melyek a számomra kockázatos területek?

¨       Milyen mértékben tudom tolerálni a zajt, a fizikai aktivitást, a felelősség megosztását, a spontán munkát, a folyamat megszakítását?

¨       A megszokott (kissé rituális) módon kezdjük a foglalkozást, vagy előnyösebb lenne egy másfajta kezdés, pl. a tér átrendezése? (Általában körben ülve vagy állva kezdünk.)

 

Reagálás a fejleményekre:

(Csak néhány a 13 közül)

¨       Milyen kérdések segítenek a gondolkodás irányításában, és melyek erősítik az érzelmi bevonódást?

¨       A vita lesz-e majd a reflexió bátorításának megfelelő módja, vagy valamilyen más kifejezési forma  (pl. a „pillanat megjelölése”)?

¨       Milyen jellegű kérdésekkel tudom majd felmérni, mit tartanak a csoport tagjai jelentősnek a munkájukból?

¨       Hogyan tudom felmérni, mit tanultak?

 

 

 

 

 

 

I.                  foglalkozás          (3 tanóra)

 

A modul címe:

Ismerkedési, kapcsolatteremtési játékok, a csoport szellemi-érzelmi állapotának, a téma iránti fogékonyságának, tudásának felmérése, egyeztetések, megállapodások megkötése.

 

Módszer:

Egész csoportos és kiscsoportos, „A” típusú gyakorlatok és beszélgetések.

 

Segédeszközök:

Az adott játékok követelményei szerint.  (Itt pl. két babzsák, luftballonok, labdák…, zene minden foglalkozáson szükséges háttéranyagként, aláfetésként vagy más okból/célból)

A szakirodalom rövid bemutatásához: Kaposi László szerk.: Játékkönyv

 

Az ellenőrzés módja, az értékelés szempontjai:

Játékok és beszélgetések zajlanak, ezért közben nincs külön értékelés. A csoportvezető verbális és nonverbális jelzései segítenek a csoport tagjainak az önértékelésben. E munkaformák és módszer lényege éppen az, hogy az értékelés nem „kívülről” és/vagy „felülről” jön, hanem a csoport és az egyes tagok személyiségének, illetve a vezető és a csoport egymásra vonatkoztatásával folyamatos önértékelés, egymás kontrollálása zajlik.

 

Követelményként határozzuk meg az első foglalkozáson, hogy minden csoporttag kb. a foglalkozások 20-25. órájában önállóan vezet majd egy 10 perces, néhány általa összeillesztett  „A” típusú játéksort a csoportnak. A csoport többi tagja tehát ebben a szituációban játszóként vesz részt.

 

Tantervi egységenként (modulonként) a foglalkozások és a munkaformák óráinak száma:

Az első három óra, eddig 3 tanóra.

 

A) Elméleti bevezető

B)

1. Ismerkedési játékok (név-sor)

2. Név-kör

Ezzel együtt:

Milyen játékokat kínálok?  Mit kívánnak tőlem a csoporttagok?

(Narráció és/vagy beszélgetés)

 

3. Lődözős játék  (nevekkel is)

 

4. Egy B típusú játék demonstrálása és a játéktípusok rövid bemutatása

         (egyeztetések és szerepbelépések --- Hova utazzunk?; Élő adás!)

 

5. Király, herceg, gróf, báró...

 

6. Hoztam neked egy...

 

7. Hangszíneink  (verbális kommunikáció)

 

II. foglalkozás

 

 

A modul címe:

Mozdulat és testbeszéd;

Ritmus-játékok;

Csoportdinamikai játékok;

Verbális és nonverbális kommunikáció páros gyakorlatokban -- irányítás és az irányítás elfogadása.

 

Módszer:

Leginkább „A” típusú gyakorlatok és beszélgetés. Előadás, tanári narráció.

 

Segédeszközök:

Az adott játékok követelményei szerint.  (Itt pl. két babzsák, luftballonok, labdák…)

A szakirodalom rövid bemutatásához: Kaposi László szerk.: Játékkönyv

 

Az ellenőrzés módja, az értékelés szempontjai:

Játékok és beszélgetések zajlanak, ezért közben nincs külön értékelés. A csoportvezető verbális és nonverbális jelzései segítenek a csoport tagjainak az önértékelésben. E munkaformák és módszer lényege éppen az, hogy az értékelés nem „kívülről” és/vagy „felülről” jön, hanem a csoport és az egyes tagok személyiségének, illetve a vezető és a csoport egymásra vonatkoztatásával folyamatos önértékelés, egymás kontrollálása zajlik.

 

Tantervi egységenként (modulonként) a foglalkozások és a munkaformák óráinak száma:

A második három óra, eddig 6 tanóra.

 

 

1. Kézfogó játékok   (szorítsuk 10,9,8,7,6,5 alá!;  gubancolós játék)

 

2. Taps, mozdulat-variációk ritmusra

 

3.  Saját nevünk ritmusa (mozgással, tapssal, dobbantva, stb., a csoport a név       kimondásával ismétli a mozdulatokat)

 

4. Mozdulj rá!

 

5. Mozdulj velem együtt!

 

6. Mozdulat-karmester

 

7. Fekete-fehér, igen, nem   (babzsákos gyakorlatok 1, majd két 2 zsákkal)

 

8. Ne ejtsük le...  a labdát, a lufit, a hangot!

 

9. Szövegmormolás átadása időrés nélkül (versszövegekkel is!)

 

10. Páros gyakorlatok:  egyszerre beszélünk egy percig...; információt is      megpróbálunk átadni...

 

11. Börtönlakók és látogatók  (kommunikációs játék)

 

12. Tekintettel küldelek, hívlak

 

13. Állj a tekintetem elé!

 

14. Utasítások szemmel

 

15. Hol a kapu?

 

16. Tenyérrel irányíts!

 

17. A kommunikáció tényezői a gyakorlatban

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

III.           foglalkozás

 

A modul címe:

Munkaformák a drámajátékban: elmélet és gyakorlat.

Verbális kommunikáció, beszédgyakorlatok.

Pantomim-játékok.

Néhány játék színjátszósoknak.

 

Módszer:

Leginkább „A” típusú gyakorlatok és beszélgetés az egész csoportos és a kiscsoportos munkaforma, illetve a páros játékok váltogatása. Előadás, tanári narráció.

 

Segédeszközök:

Az adott játékok követelményei szerint.

A szakirodalom rövid bemutatásához: Kaposi László szerk.: Drámapedagógiai olvasókönyv

 

Az ellenőrzés módja, az értékelés szempontjai:

Játékok és beszélgetések zajlanak, ezért közben nincs külön értékelés. A csoportvezető verbális és nonverbális jelzései segítenek a csoport tagjainak az önértékelésben. E munkaformák és módszer lényege éppen az, hogy az értékelés nem „kívülről” és/vagy „felülről” jön, hanem a csoport és az egyes tagok személyiségének, illetve a vezető és a csoport egymásra vonatkoztatásával folyamatos önértékelés, egymás kontrollálása zajlik.

 

Tantervi egységenként (modulonként) a foglalkozások és a munkaformák óráinak száma:

A harmadik három óra, eddig 9 tanóra.

 

 

1. Mondjunk el közösen egy történetet!

 

2. Kiálts be egy szót a történetembe!

 

3. Válasszunk párt magunknak, és beszéljünk vele egyszerre egy percig!

 

4. Formáljunk közösen mondatokat szavanként!

 

5. Formáljunk közösen, majd párosával mondatokat szavanként!

 

6. Legyünk egymás árnyékai!  (páros gyakorlat, de csak egy világító eszköz van, ez        előbb a tanár, majd valaki más a csoportból)

 

7. Lazítás-feszítés

 

8. Egy kis pantomim közösen ---  mit eszünk?

                                      --- hol vagyunk?

                                      --- hogy érezzük magunkat?

                                      --- mi a szándékunk?

9. Munkaformák:  Grimm mesék részletei állóképekben

                   Hogy néz ki ugyanez fél perc múlva?

                   Vezessük át egyik képet a másikba!

                   Adjunk hangot neki!

                   Változtassunk az időjáráson, az illatokon, a cselekvés gyorsaságán!

 

10. Domináns-követő -reagáló - játékok

 

11.  Szinkronizálás-játékok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

IV.           foglalkozás

 

A modul címe:

A megfigyelés/érzékelés fejlesztése.

Testbeszéd és metakommunikáció.

Csoportdinamikai játékok.

Tantárgypedagógiai drámajátékok, népi eredetű játékok…

Játéksor szerkesztése.

 

Módszer:

Leginkább „A” típusú gyakorlatok és beszélgetés, az egész csoportos és a kiscsoportos munkaforma, illetve a páros játékok váltogatása. Előadás, tanári narráció.

 

Segédeszközök:

Az adott játékok követelményei szerint. (Babzsákok, papírok, íróeszközök)

A szakirodalom rövid bemutatásához: Kaposi László szerk.: Drámapedagógiai olvasókönyv; Kaposi L.: Játékkönyv, Gabnai Katalin: Drámajátékok gyermekeknek, fiataloknak, felnőtteknek

 

Az ellenőrzés módja, az értékelés szempontjai:

Játékok és beszélgetések zajlanak, ezért közben nincs külön értékelés. A csoportvezető verbális és nonverbális jelzései segítenek a csoport tagjainak az önértékelésben. E munkaformák és módszer lényege éppen az, hogy az értékelés nem „kívülről” és/vagy „felülről” jön, hanem a csoport és az egyes tagok személyiségének, illetve a vezető és a csoport egymásra vonatkoztatásával folyamatos önértékelés, egymás kontrollálása zajlik.

 

Tantervi egységenként (modulonként) a foglalkozások és a munkaformák óráinak száma:

A  negyedik három óra, eddig 12 tanóra.

 

 

 

1.  Vedd fel a másik ember testhelyzetét!

 

2.  Hunyd be a szemed, és utána találd ki, mi változott a társadon!

 

3.  Babzsákos játékok: Fut, robog a ...

 

4. Kézfogások párosával körbe-körbe

 

5. Bemutatkozások irodalmi művek szereplőiként...

 

6. A szereplők csoportosítása (Mi köze van hozzá?)

 

7. Versek óvodásoknak, kisiskolásoknak  (beszédgyakorlatok;  Bóbita; Tó vize;                                                                      Hétfő, kedd...)

 

8. Kerek a káposzta --- népi játék

 

9. Kő, olló, papír

 

10. Játékkincseink  (Szervezzünk játékokat az adott szakirodalomból csoportosan)

 

11. Egy kis elmélet: Hogyan szerkeszthetők sorrendbe az „A” típusú játékok? Szempontok feljegyzése, tervezés kis csoportokban. Az egyéni játékvezetés előkészítése.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

V. foglalkozás

 

A modul címe:

Tréningek a színjátszáshoz és a jelenlét erősítéséhez.

Mozdulat és kommunikáció. Testbeszéd.  Feszítés-lazítás.

Tantárgypedagógiai drámajátékok.

Játéksor szerkesztése és kipróbálása.

 

Módszer:

Leginkább „A” típusú gyakorlatok és beszélgetés, az egész csoportos és a kiscsoportos munkaforma, illetve a páros játékok váltogatása. Előadás, tanári narráció.

 

Segédeszközök:

Az adott játékok követelményei szerint. (Babzsákok, papírok, íróeszközök)

A szakirodalom rövid bemutatásához: Kaposi László szerk.: Drámapedagógiai olvasókönyv; Kaposi L.: Játékkönyv, Gabnai Katalin: Drámajátékok gyermekeknek, fiataloknak, felnőtteknek

 

Az ellenőrzés módja, az értékelés szempontjai:

Játékok és beszélgetések zajlanak, ezért közben nincs külön értékelés. A csoportvezető verbális és nonverbális jelzései segítenek a csoport tagjainak az önértékelésben. E munkaformák és módszer lényege éppen az, hogy az értékelés nem „kívülről” és/vagy „felülről” jön, hanem a csoport és az egyes tagok személyiségének, illetve a vezető és a csoport egymásra vonatkoztatásával folyamatos önértékelés, egymás kontrollálása zajlik.

 

Tantervi egységenként (modulonként) a foglalkozások és a munkaformák óráinak száma:

Az ötödik három óra, eddig 15 tanóra.

 

 

1. Mozgástréning  (kéz, könyék, váll, láb, test...)

 

2. Mozgás a teremben zenére, érintkezések, mozdulatkimerevítések

 

3. Ismétlődő mozdulatok ragálya...

 

4. Az Őr-játék

 

5. A „kezdem-befejeztem” - játék

 

6. Fintorok

 

7. Csináljuk-mondjuk együtt!  (Színjátszós tréning, minimum 20 perc!)

 

8. Dó, ré, mi fá...

 

9. Fejbeverős játék névvel, majd növényi nevekkel

 

10. Milyen lennél, ha... (növény, állat, tárgy...)

VI. foglalkozás

 

A modul címe:

Játékok  különböző tanórák, foglalkozások  kezdéséhez, folytatásához és befejezéséhez, koncentrációs játékok, artikulációs és légzőgyakorlatok…

Tantárgypedagógiai drámajátékok.

Az egymásra hangolódás játékai.

Játéksorozatok szerkesztése „szakértői játékban” a szerkesztett játékok megbírálása és kipróbálása. Az egyéni játékvezetés első próbálkozásai.

 

Módszer:

Leginkább „A” típusú gyakorlatok, együttmozgás és beszélgetés, az egész csoportos és a kiscsoportos munkaforma, illetve a páros játékok váltogatása. Előadás, tanári narráció, egyéni megnyilatkozások.

 

Segédeszközök:

Az adott játékok követelményei szerint. A szakirodalom rövid bemutatásához: Kaposi László szerk.: Drámapedagógiai olvasókönyv; Kaposi L.: Játékkönyv, Gabnai Katalin: Drámajátékok gyermekeknek, fiataloknak, felnőtteknek; Wenczel Imre: Drámajáték-gyakorlatok (in.: Drámaóra-tervek gyűjteménye -- kiadja: a győri Gyermekek Háza, lektorálta: Kaposi László)

 

Az ellenőrzés módja, az értékelés szempontjai:

Játékok és beszélgetések zajlanak, ezért közben nincs külön értékelés. A csoportvezető verbális és nonverbális jelzései segítenek a csoport tagjainak az önértékelésben. E munkaformák és módszer lényege éppen az, hogy az értékelés nem „kívülről” és/vagy „felülről” jön, hanem a csoport és az egyes tagok személyiségének, illetve a vezető és a csoport egymásra vonatkoztatásával folyamatos önértékelés, egymás kontrollálása zajlik.

 

Tantervi egységenként (modulonként) a foglalkozások és a munkaformák óráinak száma:

A hatodik három óra, eddig 18 tanóra.

 

1. Az osztály "kiszakítása" a szünetből (koncentrációs játékok, artikuláció és levegő)

         a)  Hétfő, kedd...

           b)  A magyar ábécé

         c)   1,2,3,4

         d)  dó, ré, mi...

         e)  Éj-mélyből...

 

2. Miről játsszunk?

         (Elmélet és gyakorlat a tanári kérdésfeltevésről és az egyeztetési          technikákról)

3. Kapcsolatfelvétel-kapcsolattartás

Az egymásra hangolódás játékai:

·     kör-sor gyakorlatok

·     ki a vezető? (vak-vezetés)

·     kihez állok be? (egymás hívása)

·     csoportalakítás számokra

·     a kézfogós körjáték ismétlése

·     induljunk egyszerre (páros... játék)

·     ne engedj el a tekinteteddel

 

 

4. Egy kis szakértői játék:

         Készítsünk kiadványt három gyakorlatsorral -- mint a CÉG munkatársai.

         Győzzük meg azt a szakembert, aki majd megveszi a kiadványt, hogy a miénk       a legjobb!

Szempontok: legyen benne

·     közvetlen tapasztalatszerzésre irányuló

·     dramatikus készségfejlesztő

·     helyzetgyakorlat (szituáció)

·     „JÁTÉK" 1. cselekvéses

                   2. koncentrációs

                   3. ügyességi

                   4. versenyszerű

                   5. csoportkohéziós

·     egyéb művészetek formanyelvének bevonása

 

MEGBESZÉLÉS,  a játékok kipróbálása.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

VII. foglalkozás

 

A modul címe:

Egy kis dramaturgia (elmélet)

Pódiumműsor készítése (vázlatos áttekintés némi gyakorlati kipróbálással egybekötve)

A csoport tagjai vezetnek játékot 10-15 percben. A játékvezetés közös szakmai megbeszélése.

 

Módszer:

Leginkább beszélgetés, az egész csoportos és a kiscsoportos munkaforma váltogatása. Előadás, tanári narráció, egyéni megnyilatkozások.

 

Segédeszközök:

Az adott játékok követelményei szerint. A szakirodalom rövid bemutatásához: Kaposi L.: Játékkönyv, Gabnai Katalin: Drámajátékok gyermekeknek, fiataloknak, felnőtteknek; Wenczel Imre: Drámajáték-gyakorlatok (in.: Drámaóra-tervek gyűjteménye -- kiadja: a győri Gyermekek Háza, lektorálta: Kaposi László)

 

Az ellenőrzés módja, az értékelés szempontjai:

Itt külön értékelés is zajlik, melyben a csoportvezető irányításával az egész csoport részt vállal.

 

(Követelményként határoztuk meg az első foglalkozáson, hogy minden csoporttag kb. a foglalkozások 20-25. órájában önállóan vezet majd egy 10 perces, néhány általa összeillesztett  „A” típusú játéksort a csoportnak, akik ebben a „vizsgaszituációban” játszóként vesznek részt.  Ezt a játékvezetést bíráljuk szakmai szempontok alapján.)

 

Tantervi egységenként (modulonként) a foglalkozások és a munkaformák óráinak száma:

A hetedik három óra, eddig 21 tanóra.

 

 

 

1. Állóképek, dramaturgiai csomópontok egy iskolában tanítható történetben.

(Készítsük el az állóképeket! Elemezzük őket! Mit látunk, és mit gondolunk róluk?

Hogyan változtatnánk meg őket, ha...)

 

2. Pódiumműsor készítése három csoportban  (bevezető a RÍTUSról)

         Szempontok:

·     TÉMA

·     gyűjtött anyag

·     létszám

·     kvalitás

·     nemek

·     inkább látvány vagy inkább szöveg?

·     helyszín

·     zene

·     megvilágítás

·     mikrofonok

Ajánlott témák:

·           aradi vértanúk

·           mikulás

·           karácsony

·           márc. 15

·           évnyitó

·           ballagás

 

(a műsorok részleteinek előadása)

 

3.

A tanfolyam egyik követelményének érvényesítése:

 

Játékvezetés egyénileg összeállított játéksorral.  A játékvezetések közös megbeszélése. Szakmai bírálat, önbírálat.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

VIII. foglalkozás

 

A modul címe:

A csoport tagjai vezetnek játékot 10-15 percben. A játékvezetés közös szakmai megbeszélése.  (Az előző foglalkozás tematikai és gyakorlati folytatása.)

A foglalkozás második részében:  Játék tárgyakkal, és néhány fontosabb „konvenció” bemutatása.

 

Módszer:

Leginkább beszélgetés, az egész csoportos és a kiscsoportos munkaforma váltogatása. Előadás, tanári narráció, egyéni megnyilatkozások.

 

Segédeszközök:

Az adott játékok követelményei szerint. A szakirodalom rövid bemutatásához: Kaposi L.: Játékkönyv; Wenczel Imre: Drámajáték-gyakorlatok (in.: Drámaóra-tervek gyűjteménye -- kiadja: a győri Gyermekek Háza, lektorálta: Kaposi László)

Kaposi László szerk.: Drámapedagógiai olvasókönyv

 

Az ellenőrzés módja, az értékelés szempontjai:

Itt külön értékelés is zajlik, melyben a csoportvezető irányításával az egész csoport részt vállal.

 

(Követelményként határoztuk meg az első foglalkozáson, hogy minden csoporttag kb. a foglalkozások 20-25. órájában önállóan vezet majd egy 10-15 perces, néhány általa összeillesztett  „A” típusú játéksort a csoportnak, akik ebben a „vizsgaszituációban” játszóként vesznek részt.  Ezt a játékvezetést bíráljuk szakmai szempontok alapján.)

 

Tantervi egységenként (modulonként) a foglalkozások és a munkaformák óráinak száma:

A nyolcadik három óra, eddig 24 tanóra.

 

 

 

1.      A csoport tagjai vezetnek játékot. A játékvezetés szakmai értékelése.

 

 

2.  Tárgyak

Játék a tárgyakkal -- tárgyhasználat eredeti funkcióban és MÁSKÉPP

 

3. Egy D típusú drámaóra elemei -- lehetséges fordulatai, részletei.

A tárgyak és a felvázolt figura.

Az ebben az órában alkalmazott formák:

KONTEXTUSÉPÍTÉS       -- szerep a falon

                                      -- a tanár által behozott információk (narráció)

                                      -- közösen eldöntendő kérdések

                                      -- kiscsoportos állóképek

                                      -- képeslapírás

                                      -- egyéb (pl. tablókép)

 

 

 

NARRATÍV konvenciók

 

·     a tanár által behozott újságcikk

·     időugrás

·     a teljes csoportot megmozgató szerepjáték

·     a tanár szerepben

 

 

KÖLTŐI JELLEGŰ konvenciók

 

·     némajáték; szinkronizálás

·     kiscsoportos improvizáció...

 

 

REFLEKTÍV konvenciók

 

·     gondolatkövetés

·     állóképek (a legfontosabb pillanatok kiválasztása)

·     az igazság pillanata

·     levél-(napló)-írás

 

Egy  D típusú drámaóra felvázolása (Antal Rita--Wenczel Imre: Ludas Matyi)

Lehetséges fókusz: Milyen következményei lehetnek a zsarnok életvitelére vonatkozóan annak, ha valakinek sikerül őt nyilvánosan és büntetlenül

megleckéztetnie?

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

IX. foglalkozás

 

A modul címe:

A csoport tagjai vezetnek játékot 15-15 percben. A játékvezetés közös szakmai megbeszélése.  (Az előző foglalkozás tematikai és gyakorlati folytatása.)

A foglalkozás második részében:

Hétköznapi és/vagy ünnepi szituációk kommunikációs helyzetei (vázlat és szituációs játékok, jelenetimprovizációk; a „stop”-os játék.

Egyéb lehetőségek, ha marad idő: MOZGÁS  (testbeszéd, gesztusok, kommunikáció és metakommunikáció)

 

Módszer:

Leginkább beszélgetés, az egész csoportos és a kiscsoportos munkaforma váltogatása. Előadás, tanári narráció, egyéni megnyilatkozások. Mozgás zenére vagy anélkül.

 

Segédeszközök:

Az adott játékok követelményei szerint. A szakirodalom rövid bemutatásához: Kaposi L.: Játékkönyv; Wenczel Imre: Drámajáték-gyakorlatok (in.: Drámaóra-tervek gyűjteménye -- kiadja: a győri Gyermekek Háza, lektorálta: Kaposi László)

Kaposi László szerk.: Drámapedagógiai olvasókönyv

 

Az ellenőrzés módja, az értékelés szempontjai:

Itt külön értékelés is zajlik, melyben a csoportvezető irányításával az egész csoport részt vállal.

 

Tantervi egységenként (modulonként) a foglalkozások és a munkaformák óráinak száma:

A kilencedik három óra, eddig 27 tanóra.

 

1.      A csoport tagjai vezetnek játékot. A játékvezetés szakmai értékelése.

 

2. Hétköznapi és/vagy ünnepi szituációk kommunikációs helyzetei (vázlat és szituációs játékok, jelenetimprovizációk; a „stop”-os játék.

 

 

Egyéb lehetőségek, ha marad idő: MOZGÁS  (testbeszéd, gesztusok, kommunikáció és metakommunikáció)

 

1.  Mozdulatkarmester

 

2. Térkitöltés -- zenére mozgás, majd szoborrá merevedés

 

3.  Lassított/gyorsított mozgások

 

4.  Feszítés/lazítás

 

5. Légzőgyakorlatok

 

6.  Járásmódok.

 

7.  Testtartás és TARTÁS

 

8.   Ülésmódok  (vedd fel a másik testhelyzetét)

 

9.   "Taszítalak"

 

10.  "Húzlak"

 

11.    Szoborkészítés (Hagyd magad!)

 

12.  Mozgatom a fejed

 

13.  Összecsomagolás-kibomlás

 

14. Bizalomgyakorlatok-- súlyelosztás!

 

15. Kézfogások és jelentéseik.

 

16. Elhelyezkedés kommunikációs térben.

 

17.

Néhány érdekes párbeszéd a testbeszéd használatával. (Megfigyelések megbeszélése)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

X. foglalkozás  (az első modulcsoport vége)

 

A modul címe:

Ha már a csoport minden tagja vezetett játékot, akkor a játszók igényeit kiszolgáló játékok, gyakorlatok, elméleti fejtegetések következhetnek.

Az utolsó órában közös, értékelő beszélgetés.  A „jó” és „rossz” pillanatok felidézése.

 

Módszer:

Leginkább beszélgetés, főképp egész csoportos munkaforma. Beszélgetés.

 

Segédeszközök:

Az adott játékok követelményei szerint.  A témáinkhoz illeszkedő szakirodalom összegző bemutatása.

 

Az ellenőrzés módja, az értékelés szempontjai:

Itt külön értékelés és önértékelés is zajlik, melyben a csoportvezető irányításával az egész csoport részt vállal(hat).

 

Tantervi egységenként (modulonként) a foglalkozások és a munkaformák óráinak száma:

A tizedik három óra, eddig 30 tanóra.  (Ez az utolsó az első modulcsoportból.)

 

 

VÁLASZTHATÓ JÁTÉKOK:

Pl.

TANTÁRGY-PEDAGÓGIAI  drámajátékok  (kreatív játék)

 

1. Testnevelés

2. Ének-zene

3. Környezetismeret--biológia--kémia

4. Magyar és/vagy idegen nyelv

5. Irodalom

6. Rajz és műalkotások elemzése

7. Matematika

 

1. Testnevelés

 

·     keleti légzéstechnikák és testharmonizáció

·     pozíciójátékok

·     fogócskák

·     pantomimmozgások

·     mozdulatsorok ritmikusan

·     tükör-játékok

·     felfújható gumiemberek

·     kihúzzuk a drótot a bábuból

·     labdajátékok

·     tyúk-csibék-héja

·     cipekedés

 

 

2.  Ének-zene

 

·     tartsd meg a lufit, a zsákot, a hangot

·     dó,ré, mi... és mozgások

·     gyermekjáték-dalok -- Itthon vagy-e hidasmester...;  Elvesztettem zsebkendőmet...; Gyertek haza, ludaim... (Készítsünk rá új koreográfiát!)

·     a Bóbita-dal és a hozzá kitalált mozgás

·     kézjelek

·     kánonok

·     adjuk elő más stílusban

·     utazás FÁRÉMIDÓ-ba

·     a nevünk ritmusa, dallama

·     a gyerekek mint hangszerek

 

 

Környezetismeret, biológia, kémia

 

·     hozzunk létre állatkertet és/vagy rezervátumot

·     milyen növény/állat lennél legszívesebben (miért)?

·     hozzuk létre a kertünket (mi kerülhet benne egymás mellé és mi nem?)

·     ingerület az agyban  (futkározós játék)

·     molekulák emberekből (kötések, átalakulások, vegyi értékek)

 

 

4. Magyar és/vagy idegen nyelv

 

·     a magyar ábécé

·     Éj-mélyből…

·     Tó vize...

·     az időmértékes és a hangsúlyos versek

·     strófák

·     mutatkozz be irodalmi (mese)hősként!

·     meséljük el közösen...

·     akadályfutás bekötött szemmel (a társunk utasíthat)

·     „börtön”-játék

 

 

 

 

5. Irodalom

 

·     dramatizálás

·     mítoszteremtés

·     történet(át)írás

·     szereplés (versmondás, pódiumműsor)

 

 

 

6. Rajz és műalkotások elemzése

 

·     szoborkészítés párosával

·     szoborcsoport (ki vagy te a csoportban?)

·     bábozás és kellékei(animációs játékok)

·     maszk készítése és használata

·     boldogságunk színei

 

7. Matematika

 

·     1,2,3,4, hangsúlyeltolással

·     1,2,3, bumm

·     levegőgyakorlatok

·     számsorok indítása és tartása

·     alkossunk csoportokat számokra

 

 

8. Kapcsolatteremtő és/vagy búcsúzás-játékok  (pl. osztályfőnöki órákra, közösségi alkalmakra)

 

 

·     pantomim-ajándék

·     üzenetek írása

·     a pillanat megjelölése

·     beszélgetés kezdeményezése nyitott mondatokkal (Pl. "A legfőbb gondom most az, hogy...")

 

 

 

 

Tanóravázlatok/leírások példaképpen

 

Nézzünk előbb egy „A” típusú gyakorlatsort!

 

 

Drámajáték gyakorlatok

(példa a tervezésre)

 

 

 

Csoport: 7-8-9-10. évfolyam.  (A drámajátékban járatlan csoport is játszhatja.)

 

Cél: Ismerkedés (névtanulás), a csoportkohézió megteremtésének első szakasza, a koncentráció fejlesztése, az egyéni és a közös mozgáskoordináció fejlesztése.

 

Eszközök: Néhány kisebb-nagyobb labda, csörgőlabda vagy babzsák.

 

Megjegyzés: Ha babzsák(ok)kal játsszuk, más jelleget kap az egész gyakorlatsor. (A labda pattan, a babzsák csak zuhan, esetleg üt; más lesz a dobás íve...) Ügyeljünk a balesetveszélyre!

 

Tér: A csoport létszámának megfelelő, lehetőleg négyzet alakú, bútorok nélküli, puha padlós terem. (Egy embernek legyen legalább két négyzetméternyi tere!)

 

Idő: 15-20 perc

 

 

1.

Körben állunk, a játszók nem szorosan egymás mellett olyan távolságba helyezkednek a szomszédaiktól, hogy meg tudják egymást érinteni. Mindannyian a kör közepe felé fordulunk. Egy labdával kezdjük a játékot.

·      A játékvezető odadobja valakinek a labdát (babzsákot), és a saját keresztnevét mondja. Arra kéri a játszókat, hogy egy ideig úgy dobják egymásnak  (a körben állók közül bárkinek) a  labdát, hogy a dobás pillanatában a saját nevüket mondják. A tempó eleinte lassú, majd gyorsulhat.

·      A mozdulatsor marad, de a dobás pillanatában annak a nevét kiáltjuk, akinek adtuk a labdát.

·      Marad a mozdulatsor, de a dobás pillanatában nem annak a nevét kiáltjuk, akinek adtuk a labdát, hanem az ő jobb szomszédjának a nevét.(Ez már nehéz koncentrációs gyakorlat!)

·      Már két labdával dolgozunk, mindig annak a nevét kiáltjuk, akinek dobjuk a labdát.

·      Három labdával játsszuk az előbbit.

 

2.

Körben, a kör közepe felé fordulva, terpeszben állunk. Akkora a terpesz, hogy könnyen átfér rajta az a labda, amivel játszunk. A játék folyamán nem változtatunk a terpesz nagyságán. Jobb lábunk szorosan a jobb szomszédunk bal lába, bal lábunk a bal szomszédunk jobb lába mellett. Úgy hajolunk előre, hogy a lábunk nyújtva marad.

·      Egy nagyobb labdát gurítgatunk kézzel a földön (belerúgni nem szabad). A cél az, hogy valamelyik társunk lába között átgurítsuk, átüssük a labdát. (A labda mindig maradjon a földön!)

·      Csak kézzel óvhatjuk meg magunkat attól, hogy átgurítsák kinyújtott lábunk között a labdát.

·      Ha valakinek átcsúszott a lába között a labda, az beáll a kör közepére, és kézbe vesz egy másik labdát.

 

 

·       A kör újra bezárul. Ekkor már nem csupán arra kell ügyelnie a körben álló játékosoknak, hogy

egymástól ne engedjenek át labdát a lábuk között, hanem arra is, hogy a kör közepén álló ember elkaphat és villámgyorsan módosíthat minden gurítást. Ugyanakkor a kör közepén állónak is vigyáznia kell, hogy lába között át ne gurítsák a labdát, mert akkor ki kell állnia ismét az előz helyére. Ekkor két labdával folyik a játék.

·      Ha ismét sikerül „kiejteni” valakit, az szintén beáll a kör közepére. (Így annyira elfogyhat a külső kör, hogy be kell fejezni a játékot.) Maximum három labda lehet „forgalomban”!

 

 

***

 

 

 

 

A következő példa azt mutatja, hogy ilyen is lehet egy „B” típusú drámaóra, más néven dramatikus játék. Alkalmas egyébként sokféle készség fejlesztésére is a kínált keret, és beépíthető „D” típusú drámaórába is.

 

„Élő adás”

 

Csoport: 7-12. Évfolyam, a drámajátékban járatlan is lehet. (Létszám: 15-22 fő)

 

Körülmények:

·       tér: tanterem félretolt padokkal, vagy a játéknak és a létszámnak megfelelő nagyságú terem; körberakott székek, a gyerekek úgy ülnek, hogy mindenki mindenkit jól lát.

·       idő: 15-40 perc.

 

Megjegyzés: A játék ideje nagyban függ a játszók affinitásától és fantáziájától.

 

 

Téma: Lehet a tanár által megajánlott, majd közösen vállalt; de lehet a gyerekek által megajánlott és egyeztető beszélgetés nyomán közösen vállalt.

 

Megjegyzés: Az egyeztető beszélgetésnek, a kérdések fajtáinak, illetve a tanári kérdéseknek és a gyerekek válaszainak kezelésére javasolt áttekinteni Neelands könyvének ideillő fejezetét.

 

Néhány lehetséges téma:

-         Elefántkötészet (Gabnai Katalin nyomán)

-         Eladják az iskola épületét…

-         Bemutatunk egy új találmányt…

-         Az iskola tanulói nyilvánossághoz fordultak, mert elégedetlenek az iskolájukkal. (Fontos a távolítás!!)

-         A mindennapos utazás problémái.

-         Nincs időnk semmire.

-         Öngyilkos lett valaki a környezetünkben  (Távolítás!!!)

-         Új adatok Petőfi eltűnéséről…

 

(Fantázia kérdése, hogy milyen és mennyi témát tud egymásnak felajánlani tanár és diák – diák és tanár.)

 

KERET: Korunkban, Magyarországon, egy országos televízió stúdiójában vagyunk  Stúdióbeszélgetést, vitát, problémafeltárást, fogalomtisztázást (stb.) folytatunk „élő adásban” a „szerkesztő-riporter” (a tanár) irányításával. A gyerekek szerepük szerint általuk választott figuraként körben ülnek a „stúdióban”, és legjobb tudásuk szerint szólnak hozzá egyetértő, fogalomtisztázó vagy vitázó/megkérdőjelező attitűddel.

 

Megjegyzés: A szereplő érzelmi hozzáállásáról és  szerepmegformálásáról még a szerepbelépés előtt beszélgetünk. Ez közös tudásként működik majd tovább a játék folyamatában.

 

A játékvezetés (egy lehetséges módja):

 

1.      Miután megállapodtunk a játék keretében, idejében, tereiben/helyszínében, témájában, a szerepekben,  a tanár jelezheti, hogy „MOST” indul a játék.

2.      A tanár és a gyerekek szerepben:

 

A tanár/stúdivezető (riporter) szövege:

 

Szeretettel köszöntöm önöket a stúdióban. Tudják, hogy perceken belül élő adásban leszünk. Onnan vesz bennünket egy kamera, onnan és onnan is.

(Mutatja, ezzel is hitelesíti a teret és a szituációt.)

 

Mindannyiunkra csíptettek egy apró mikrofont, ez azt jelenti, hogy nem nagyon lehet majd izegni-mozogni, ugyanis szörnyű zajok keletkeznek ilyenkor. Kérem, megfelelő hangerővel, jól artikulálva beszéljenek majd.

 

Mielőtt indul az adás, a szerkesztő kolléga szeretné még egyszer ellenőrizni a neveket – tudják, amikor beszélnek, adáskor a képernyő alján megjelenik a nevük.

 

Kérek tehát egy rövid bemutatkozást és azt is tegyék hozzá, hogy milyen minőségben vannak itt (tudós, szakértő, az utca embere, szomszéd…) !

 

(Megjegyzés: Ez a szerepek megerősítése, a szerepbelépés megkönnyítése, tudatosítása is egyben, amellett, hogy már maga a szerepjáték aktusa folyamatban van.)

 

Köszönöm. Most azonnal befejeződik a reklám, ott az üvegfalon túl jelez a kollégám, ha kigyullad az a piros lámpa, akkor adásban vagyunk.

 

3.      (ADÁSBAN) A stúdióvezető szerkesztő-riporter  (a tanár) köszönti a nézőket, elmondja, hogy kik, milyen céllal  tartózkodnak a stúdióban, felvezeti a témát, és megszólalásra ingerlő kérdés(eke)t tesz fel a stúdióban ülő embereknek.

 

4.      Ha kifáradna (vagy megakadna) a beszélgetés, esetleg kiesnének a gyerekek a szerepükből, az stúdióvezető azt mondja: Most pedig rövid reklám következik. Ezzel kilép a zárt szituációból, és vagy még mindig szerepből vagy szerepen kívül megbeszéli a gyerekekkel, hogy

·        mi a probléma,

·        hogyan kell viselkedni egy élő adásban,

·        milyen módon folytatható a beszélgetés (érdemes-e egyáltalán az adott témát folytatni, vagy más keretet, esetleg más játékot akarnak a gyerekek.

 

5.      A „reklám” végeztével vissza lehet térni a vállalt kontextusba, és tovább játszani.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

II. modulcsoport (31-120. óra)

A második modulcsoport az eddigiektől különböző módon tagolódik, mert elsősorban a "D" típusú drámafoglalkozás elméleti és gyakorlati tudnivalóit közvetíti, így az időelosztás foglalkozásonként különböző lehet. A haladást erősen befolyásolja a csoport aktivitása, felkészültsége, érzékenysége...

 

 

Elméleti és gyakorlati tudnivalók néhány összefüggése a "D" típusú drámaórához

 

Célmeghatározás:

 

A kommunikációs készségfejlesztésen és a csoportos együttlét örömén, továbbá az adott, speciális drámaórák/foglalkozások célmeghatározásain túl további összefüggéseket is említenünk kell célmeghatározásként.

A tanulás szempontjából a dráma legfőbb célját úgy határozhatjuk meg, hogy:

 "VÁLTOZÁS ELŐIDÉZÉSE".

A drámajáték hatására számos területen következhet be változás:

–        változás a megértésben (egy korábbi megértési szint a dráma hatására módosul);

–        az attitűd megváltozása;

–        a szerepjátékra vonatkozó elvárások megváltozása;

–        változás a szociális viselkedés terén;

–        a nyelvi tapasztalatok megváltozása;

–        mások szükségleteinek és szándékainak fel- és elismerésében bekövetkező változás.

 

 

 

Feltételek

 

A kínált játékokhoz, gyakorlatokhoz megfelelő nagyságú térre van szükség. (Egy harmincas létszámú csoporttal szokványos tanteremben nem lehet játszani)

 

A játékcsoport ideális létszáma 15-18  fő.  Mindenkinek annyi hely kell, hogy karjait bármilyen irányban kiterjesztve szabadon (a többiek akadályozása és tárgyakba-falakba ütközés nélkül) körbefordulhasson.

 

A legjobb a négyzet alapterületű, parkettás vagy padlószőnyeges terem. (Vannak olyan gyakorlatok, amelyekhez le kell feküdni a földre, esetleg ott kúszni-mászni.)

 

A tevékenység gyakran igényel nagy csendet, zajos terem tehát nem alkalmas erre.

 

A készségfejlesztésben, a drámapedagógiában és a kommunikációban egyaránt képzett és gyakorlott tanárt kíván a feladat (ideális esetben).

 

Ideális esetben rendelkezésre állnak mindazok az apró-cseprő tárgyi eszközök, amelyek gyakran nélkülözhetetlenek a különböző munkaformákban  (babzsákok, labdák, kötelek, madzagok, gyertyák, leplek, vetítő, kamera, videolejátszó, fényeffektusok, audioeszközök, kartonok, gombostűk, rajzszögek, vékonyabb-vastagabb filcek, rajzirónok, kréták…egyéb kellékek).

 

Néhány idézet a drámajáték óratervezéseinek folyamatához

Jonothan Neelands könyvéből

(Neelands: Dráma a tanulás szolgálatában)

 

A drámajátékot szabályozó elemek:

·        A tanulási struktúra megteremtése a drámán keresztül

·        A tanulási szerződés (tanár és tanulók megegyezése arról, hogyan és miért játszunk…)

·        A TÉR kialakítása, meghatározása

·        Rítusok; a jelenlét szintjének ellenőrzése

·        A munkaformák mint szabályozó elemek (néhány példa:)

tanári irányítás mellett végzett gyakorlatok (egyszemélyes)

páros munka

játékok közösen

gyűlés (ahol a tanár elnököl)

szimuláció

mozgássorok tanári irányítással

írásos munka

rajzolás

mímes játékok

 

 

A tervezés struktúrája a D típusú drámaórákhoz:

 

1.       szakasz: A csoport "szembesítése" az anyaggal

2.       szakasz: A drámai kontextus felállítása

 

 

Az 1. szakasz vázlata:

 

CSOPORT  

 

Kit szolgál a dráma?

Milyen életkorú csoport számára tervezünk?

Milyen tapasztalat érdekében?

Milyen képességszintre?

Melyek a csoport erős/gyenge pontjai?

Milyen összetételű a társaság?

Mit kell még figyelembe venni?

Milyen szinten gondolkodnak?

 

 

 

 

CÉL

 

Mire használjuk a dráma munkaformáit:

Zavaros témák tisztázására?

Problémamegoldó tevékenységként?

A csoportközi viszonyok javítására?

Az elvont gondolatok konkretizálására?

A nyelvhasználat fejlesztésére?

A mélyebb megértés érdekében?

A gondolatok művészi formába öntésére?

 

TÁGABB TÉMA

 

Tantárgyi/szaktárgyi téma?

Egy adott történet?

Morális probléma?

Gyerekek által választott?

Új téma?

Humán kérdésekről szól?

pl. igazság, hatalom,

Közösség? (stb.)

 

FÓKUSZ

 

Milyen nézőpontot, kérdést helyezünk

a játék középpontjába?

(Az egész játék ekörül örvénylik.)

Fókusz lehet pl. "Milyen hatása lehet egy összeszokott

közösségre annak, ha új tag érkezik a csoportba?"

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A 2. szakasz vázlata:

 

 

IDŐ	HELYSZÍN
Múlt?	Hol játszódik a dráma?
Jelen?	(faluban, városban, zárt vagy nyílt térben…)
Jövő?

 

 

SZEMÉLYEK	VISZONYOK
Milyen szerepbe lépjünk?	Milyenek legyenek
Milyen korúak legyünk?	a szereplők közötti viszonyok a dráma
Foglalkozás?	indulásakor:
Egyéb jellemzők?
Gazdasági háttér?	egyének?; család?; másféle csoport?;
Státus?	vidámak vagyunk? szomorúak vagyunk?
	stb…

 

 

PROBLÉMÁK

Mi érdekel bennünket az adott viszonyok ismeretében?

Milyen problémával kell szembesülnünk?

 

 

 

Néhány foglalkozásvezetési tudnivaló vázlatosan

 

A drámaórák és a kommunikációs gyakorlatok, a készségfejlesztés megtervezésének és vezetésének egészében a folyamat a következő kulcsmondatokkal leírható:

 

·        Alkalmazzuk a kis lépések elvét!

·        Alkalmazzuk a fokozatosság elvét!

·        Az egész csoporttól a kiscsoportos, majd páros gyakorlatokig, később az egyén (a személyiség) felé halad a tevékenységi forma; és vissza.

·        A testi-fizikai megnyilvánulásoktól a verbális megnyilatkozás felé; és vissza.

·        Előbb a mozgás, azután a beszéd; majd magasabb szinten vissza a mozgáshoz (harmóniában a beszéddel).

·        Előbb az érzékelésfejlesztés, később a kommunikációs technikák tudatosítása.

·        Előbb a megegyezés, később a megegyezés próbatétele.

·        A tanár szempontjából: előbb a gyerekek (a csoport) elfogadása, azután a megbeszélt szabályok betartásának megkövetelése.

·        A feszítés-lazítás, a fent és lent, a tágabb/szűkebb, az ösztönös/tudatos, a fizikai és a szellemi együttese/egymásutánja működjék!

·        Ne kísérletezzünk olyan játékokkal, amelyek kompetenciánkat meghaladják! (Pszichodráma, szociodráma, csoportterápia, autogén tréning tanítása, színészmesterség…)

·        Sokat kérdezzünk a gyerekektől, és tervezéskor, reagáláskor önmagunktól is!

(Fejlesszük a kérdéskultúránkat, tisztázzuk magunkban, milyen kérdésfajtákat alkalmazhatunk; pl. információszerző, információhordozó, kutatásra ösztönző, ellenőrző, elágazásokat tisztázó, véleményeket kereső, visszajelzéseket előhívó. Arra is készüljünk fel, hogyan kezeljük a kapott válaszokat!

·        Gondosan kössük meg a gyerekekkel az ún. tanulási szerződést. (Lásd J. Neelands Dráma a tanulás szolgálatában, 90. oldal)

·        Érezzék magukat biztonságban a gyerekek is és a drámatanár is játék közben! (Tervezés!!!)

·        Alkalmazzuk azokat a mindennapi ismereteket és kulturális forrásokat, amelyek a gyerekek szociális hátterétől, etnikai hovatartozásuktól függetlenek! (Egy lehetséges lista Neelands említett könyvének 11. oldalán található.)

·        Az ajánlott játékok konkrét-egyedi formájukban nem feltétlenül az adott korosztályra íródtak. Szükség esetén alakítsuk át őket úgy, hogy megfeleljenek a csoportunknak!

·        Bizonyos „A” típusú játékok több órában is beilleszthetőek; javasolt valamely kreatív kombináció létrehozása,  illetve kérjük a gyerekektől az egyre magasabb szintű megvalósítást! Ugyanaz a játék többféle készségfejlesztésre is alkalmas lehet!

·        Adjunk időt a beszélgetésekre a csoportnak és magunknak egyaránt. (Célzatos, a tanár által jól koordinált, hasznos beszélgetés legyen ez.)

 

 

***

 

 

 

Olyan „D” típusú drámaóra vázlata következik példaképpen, amely témájában érinti a 7.;10. évfolyam irodalmi tanulmányait, és kapcsolatban lehet a színházzal is. A tanórát a  Drámapedagógiai Magazinból emeltük át.

 

Őrködés
drámaóra-tervezet

 

Csoport: 13-15 éves, 15-20 fõs (fél) osztály.

Az óra eredetileg a gyõri Révai Miklós Gimnázium 9. F osztályának készült. Ez a drámajátékban már nem járatlan csoport tananyagként foglalkozott a görög mitológiával, olvasta Szophoklész Antigoné címû tragédiáját, tanítási drámaórákon is játszhatott az olümposzi istenekrõl, Orpheusz és Eurüdikérõl, a trójai és a thébai mondakörrõl. Lehetséges azonban kisebb átalakításokkal olyan csoportban is megtartani ezt az órát, amelyik kevésbé járatos a drámában és a görög mitológiában.

Tér: A drámajátékra alkalmas osztályterem kellõ nagyságú üres térrel.

Idõ: Kb. kétszer 45 perc.

Eszközök: Falra (táblára) rögzíthetõ karton, vastag filc (vagy iskolai tábla és kréta); egyszerû rajz (térkép) „Thébai városáról”; egy rongybaba és egy akkora szürke lepel, amekkora azt eltakarhatja; a hangulatok kialakításában fények, zenei aláfestés, illetve zenei háttér segíthet (pl. az Amadinda ütõegyüttes valamelyik produkciójának részletei).

Tanítási terület: A thébai mondakör, Szophoklész Antigoné c. drámája, munkahely és magánélet konfliktusai, az állásunkból fakadó kényszertevékenység, erkölcsi dilemmák.

Cél: A gyerekek saját élettapasztalatainak mozgósítása és a sztereotípiák felülvizsgálata az adott témá­val kapcsolatban.

Téma: A város ellen lázadó Polüneikészt Kreón (a város ura) szigorú parancsa ellenére eltemeti An­ti­goné. Az õr az állásával – sõt, talán az életével – játszik, amikor azon tûnõdik: elfogja-e Antigonét, vagy futni hagyja.

Fókusz:

1. Mi befolyásolja az Õrt a döntésében, amikor elfogja Antigonét, és átadja a testvérét eltemetõ lányt az igazságszolgáltatásnak (ezzel a halálba taszítja)?

2. Milyen következményei lettek volna annak, ha másképp dönt az Õr (pl. futni hagyja Antigonét)?

®

 

A történet

 

Elõzmények (részben ismert, részben egyeztetendõ a gyerekekkel): Thébai városállamban néhány napja fejezõdött be csupán az a szörnyû háború, amelyben egy testvérpár (Polüneikész és Eteoklész) harcolt egymással a trónért. Õk egymás kezétõl estek el, Kreón most a király, aki minden áron rendet akar tartani a városállamban. Halállal bünteti azokat, akik rendeleteinek nem engedelmeskednek. A város immár a béke képét mutatja, az emberek élik hétköznapi életüket. Egyetlen szörnyûségrõl keringenek a pletykák: Polüneikész ott fekszik temetetlenül a város kapuja mellett, Kreón megtiltotta az eltemetését; a már oszladozó hullát dögevõk marcangolják. A bûzlõ tetemet emiatt is õriztetni kell, de az a hír is járja, hogy Antigoné Kreón szigorú parancsa ellenére titokban el akarja temetni a testvérét.

 

A háború után egyébként sok család éhezik, többeknek nincs lakása. Azoknak persze nem kell keseregniük, akik végig Kreónnal, az új királlyal együtt harcoltak a háborúban, és most is hívei. Főleg a testőrség tagjainak és azok családjainak van mit aprítani a tejbe.

 

A játékban lezajló történet: Részben tisztelik (többen szeretik), részben rettegik a városban Kreón kedvencét, az 1. számú őrség parancsnokát. (Mindenki csak „a Parancsnok”-ként ismeri.) A parancsnok állandó konfliktushelyzetben él, mert intézkedéseivel, melyekkel Kreónt szolgálja, legtöbben nem értenek

egyet. (Családja szemrehányásokkal illeti, barátai hidegen fogadják a közös sörözgetéseken, néha még a saját beosztottjai is lázonganak ellene, többször rémálmai vannak.)

A pletyka – miszerint Kreón rokona, Antigoné el akarja temetni Polüneikészt – egyre jobban idegesíti a parancsnokot, különösen, mert őt és csoportját bízta meg Kreón a bűzlő halott őrzésével.

Elérkezik a pillanat, amikor döntenie kell: elfogja és ezzel a halálba taszítja az ártatlan Antigonét, vagy fellázad Kreón ellen, esetleg kilép a szolgálatból, netán szemet huny Antigoné tette fölött, és úgy tesz, mintha nem látta volna, ki temette el Polüneikészt...

 

 

 

 

 

 

Az óra másképp indul és szervezõdik akkor, ha a gyerekek nem ismerik a történetet. Esetünkben olvasták Szophoklész Antigonéját.

®

 

I.                     Kontextusépítő szakasz

 

Tanári narráció (a fenti Előzmények rovatban írtaknak megfelelően)

 

Nagy szerep jutott a király katonáinak, fõleg az õrségnek abban az ókori görög városban, amelyben a rendet és békét Kreón katonái és õrei biztosították hatalmas harcok után.

A Thébai nevû városállamban néhány napja fejezõdött be csupán az a szörnyû háború (a városállam stilizált képe – térképe – a falon), amelyben egy testvérpár (Polüneikész és Eteoklész) harcolt egymással a trónért. Mint tudjuk, õk egymás kezétõl estek el, Kreón lett a király, aki mindenképpen rendet akart csinálni és azt fönntartani a városállamban. Halállal bünteti azokat, akik rendeleteinek nem engedelmeskednek.

Azt is tudjuk, hogy az immár halott fiúk két lánytestvére is ebben a városban él, az egyiküket Antigonénak hívják, a másikat Iszménének. Kreón, az új uralkodó kihirdettette, hogy a város ellen támadó Polüneikész holttestét nem temetheti el senki. Õ tehát most is ott fekszik temetetlenül, dögmadarak és rovarok táplálékaként. Ezért is õrizni kell, de amiatt is, mert – a városi pletykák szerint – Antigoné elhatározta, hogy akár az élete árán is eltemeti Polüneikészt. Ebben talán még cinkostársai is akadnak.

A háború után egyébként sok család éhezik, többeknek nincs lakása. Azoknak persze nem kell keseregniük, akik végig Kreónnal, az új királlyal együtt harcoltak a háborúban. Fõleg a testõrség tagjainak és azok családjainak van mit aprítani a tejbe.

A tanár elindítja a játékot, bevonja a gyerekeket egy szituációba, melynek közösen meghatározzák a terét, az idõpontját, a lehetséges szerepeket.

Amit a tanár a játszóknak mond, azt idézõjelbe tettük. A konvenciókat és a hozzá tartozó infor­mációt kiemeltük.

 

 

Térmeghatározás

„Legyen ez a terület Thébai város fõtere! Hogy a városban hol helyezkedik el, látható a rajzon.”

 

Térkép a falon

(A város képe fikció; a térképet az órát megelõzõen a tanár készítette el.)

 

Állókép 1.

„Tegyük fel, hogy Thébai város fõterén vagyunk kereskedõk, járókelõk, rabszolgák, gazdagok és szegények, katonák... Kik lehettek még a téren egy hétköznap délutánján? Ha elhatároztátok, hogy kik lesztek, helyezkedjetek el a téren, és álljatok be valamilyen általatok elképzelt szituációba állóképben!

Mit mondanál az adott pillanatban és szerepben?”

Állókép 2.

„Szolgálaton kívül, civilként arra jön az 1-es számú õrség parancsnoka, Kreón kedvence, aki két dologról híres: 1. akkor is teljesíti Kreón parancsát, ha nem ért vele egyet; 2. vagyonát sem kímélve segít az embereknek, amikor csak teheti. Hogyan változik az elõbbi állókép a fõtérre érkezésekor?”

 

Gondolatkövetés

„Mit gondolsz most az adott szerepben és szituációban?”

 

Állókép 3.

„Elment a parancsnok. Mit mondanál a beszélgetõtársadnak?”

 

A teljes csoportot megmozgató szerepjáték – a bonyodalom bevezetése

„Mozdítsuk meg ezt az állóképet, és miközben élitek az adott szerepben az életeteket, pletykáljatok arról, ami a városban jelenleg a legérdekesebb vagy legfontosabb téma lehet!”

 

®

 

II. Narratív szakasz (a krízishez vezető folyamat)

Narráció

Azt az õrparancsnokot, akit mindenki csak „a Parancsnok” néven emleget, nagyon kedveli Kreón, mert intelligens, erõs akaratú, jó harcos, és mindig számíthat a király arra, hogy teljesíti a parancsát. Ugyanakkor az ÕR szeretné, ha az emberek is megbecsülnék és szeretnék a városban, ezért akár a vagyonát sem kímélve igyekszik segíteni, ahol tud.

 

Kiscsoportos improvizáció

(Kérdés: Hogyan szembesül a Parancsnok a munkahelyi és a civil létébõl adódó konfliktusokkal?)

„Készítsetek négy csoportban egy-egy jelenetet a Parancsnok életének néhány percérõl!”

 

1. csoport

„Játsszunk el egy jelenetet arról, hogy a Parancsnok nem ért egyet a kiadott paranccsal, a társai is nagyon húzódoznak a parancs teljesítésétõl, de õ meggyõzi õket róla, hogy mégis teljesíteni kell a parancsot.”

 

2. csoport

„Játsszunk el egy jelenetet arról, hogy a Parancsnoknak magyarázkodnia kell otthon, a családja körében, mert olyan parancsot teljesített, amellyel sem õ, sem a családja nem értett egyet! Milyen érvei vannak?”

 

3. csoport

„Játsszunk el egy jelenetet arról, hogy barátai, katonatársai között fagyos légkör fogadja, amikor megérkezik a közös sörözésre. Egy idõ után magyarázatot kér a barátaitól a fogadtatás miatt.”

 

4. csoport

„Játsszunk el egy jelenetet arról, amikor a különlegesen nehéz feladat teljesítéséért magas jutalomban részesül a Parancsnok, ezt Kreón maga adja át.”

®

 

A fő probléma (krízishelyzet)

II.                 

Tanári narráció, egyeztetések, szorító körülmények

 

„A jelenetekbõl látható, hogy az Õrnek egyre tarthatatlanabb a helyzete. Kreón teljesíthetetlen parancsai és magánéleti problémái között vergõdik. Ugyanakkor fontos az állása, mert csak így biztosíthatja családjának és magának az anyagi jólétet.

A Parancsnok azt a feladatot kapja Kreóntól, hogy szervezze meg Polüneikész 24 órás, folyamatos õrzését!”

 

Hogyan reagálhat erre a Parancsnok?

 

(Beszélgetés, riportkészítés, esetleg maszkok használata; készíthetõk jelenetek is, vagy naplórészleteket írhatunk.)

 

 

Lehetőségek:

 

1.   Megszervezi az őrséget. (Hogyan?)

2.   Megpróbálja meggyőzni Kreónt, hogy nem jó ez így.

3.   Beadja lemondását, és kilép a szolgálatból.

4.   Milyen lehetősége van még?

 

Fórum-színház

 

Vagy:

1. a tanár szerepben: Kreón, a gyerekek által felkészített szereplõ: a Parancsnok;

2. két csoport készít fel egy-egy szereplõt: Kreónt és a „Parancsnokot”.

„Tegyük fel, hogy a szorító körülmények hatására kétségbeesett lépésre szánja el magát a parancsok: Megpróbálja meggyõzni Kreónt, hogy nem szabad ilyen parancsot kiadnia, mert szörnyû következményei lehetnek.”

 

A vita lehetséges végeredménye:

 

1.   Ha a tanár játssza Kreónt, semmiképpen nem enged, addig szorítja az őrt, amíg az bele nem egyezik, hogy őrizni fogja Polüneikészt, annak esetleges eltemetőjét élve elfogja és bekíséri.

 

2.   Ha a gyerekek készítik fel mindkét szereplőt, más eredménye is lehet a vitának: pl. felmond az Őr; Kreón belátja tévedését, stb. Ha felmond az Őr, annak (anyagi, és egyéb) következményei vannak a családjára és önmagára nézve, ezután érdemes arról játszani.

 

Az új kérdés így az lehet: Milyen következményei lehetnek annak, ha az Õr megpróbál kilépni az állásából? Ez azt is jelenti, hogy itt megváltozhat az óra második fókusza.

Az elsõ változatot figyelembe véve a következõképpen folytatódhat a játék:

 

Játékos szimuláció

 

„A pletykák és eddigi tapasztalatai nyomán az ÕR arra számít, hogy valószínûleg többen is el akarják majd temetni Polüneikészt. Tegyük fel, hogy abban a játékban, amelyet kínálok, ölhet is az ÕR! Játsszuk el így az õrködést! Itt ez a bábu.” (A tanár a terem egyik sarkába helyezi.) „Le kellene takarni ezzel a lepellel, mintha Polüneikész tetemét takarná be valaki földdel. Mindannyian álljatok a teremnek az ellentétes sarkába, és próbáljatok meg eljutni a bábuig! Kézrõl kézre adogathatjátok a leplet, ha valaki elbukott a próbálkozásával, akkor átveheti tõle más a leplet. Ne felejtsétek el, hogy közben ott az õr, aki nagyon jól hall, és minden mozgást észre vesz. Ha a legkisebb hangot is meghallja felõled, odafordul, ahol te vagy, rád mutat, ezzel »megöl«. Akit mozgás közben lát, azt is »megöli«. Tehát: ha az ÕR rád néz, ne mozogj, ha nem néz rád, akkor pedig ne üss zajt!”

 

 

Őr-játék

 

Lezajlik az ÕR-JÁTÉK ebben a formában.

 

®

 

IV. Reflektív szakasz

 

Az igazság pillanata

 

„Képzeljétek el, hogy az a Parancsnok, aki most éppen õrségben van, nem ölhet, mert Kreón megtiltotta neki. Csupán rácsaphat a Polüneikészt eltemetõ emberre – akárki is az –, elfoghatja, bekísérheti, de nem ölheti meg! Azt nem tudhatja, hogy hányan vannak a »merénylõk«. Ismerjük a lelkiállapotát. Mit tesz és mit mond, amikor meglátja Antigonét, aki éppen beszórja porral a fivérét, és áldozati virágokat dob rá?”

Hangsúlyozzuk a gyerekeknek, hogy átírhatják a darabot, ha szükségesnek vélik, de bármilyen változtatást is tesznek a Szophoklész-drámán, gondolják végig a következményeit!

Lehetõségek: Vagy elfogja az Õr Antigonét, vagy futni hagyja. Tettének mindenképpen súlyos következményei vannak:

 

Jelenetek és naplóírás

 

·       Ha futni hagyja az ÕR Antigonét, akkor a következõket kérjük a gyerekektõl:

Négy csoportban improvizáljunk jeleneteket rövid felkészüléssel, és írjunk napló-részleteket!

 

1.   Játsszuk el, milyen rémálmai vannak az Őrnek ezek után!

2.   Mit mond Kreónnak, AKI MÁR MINDENT TUD?

3.   Hogyan magyarázza el a cellatársának Kreón börtönében, hogy miért engedte futni Antigonét?

4.   Mit ír a naplójába aznap?

·       Ha nem engedi futni Antigonét, akkor „az Õrnek Kreón bukása után, néhány héttel késõbb válaszol­nia kell az ÖTSZÁZAK TANÁCSA által feltett vádló kérdésekre, mely kérdésekkel arról akar meg­bizonyosodni a TANÁCS, hogy az ÕR is bûnös Antigoné, Haimón (Kreón fia, Antigoné szerel­me) és Eurüdiké (Kreón felesége) halálában. Ha ez bebizonyosodik, természetesen teljes vagyon­elkobzással és halállal kell bûnhõdnie.”

 

Fórum-színház

 

Az ÖTSZÁZAK TANÁCSÁNAK vezetõje, aki kérdez, itt a tanár lehet. A gyerekek legyenek védõk, készítsék fel a védekezésre a „bûnös” Õrt!

Játszhatjuk azt a változatot is, hogy a tanár ül az ÕR szerepében „forró székben”, a gyerekek az ÖTSZÁZAK TANÁCSA szerepét játszhatják ebben az esetben, és „kellemetlen” kérdéseket tehetnek fel az Õrnek.

 

(A konvenciók és egyéb fogalmak értelmezését és használatát lásd a Kaposi László szerk. Drámapedagógiai olvasókönyv 157-212. oldalán.)

 

                                               *

 

Más korosztály számára írt drámaóra tervezetek a Magyar Drámapedagógiai Társaság segédleteiben, kiadványaiban bőségesen találhatóak.

 

 

                                               ********

 

 

 

Ajánlott szakirodalom:

 

 

A család szociálpszichiátriája. szerk. Füredi János-
Buda Béla
& Medicina, Bp. 1986

 

Bagdy E., Telkes J.: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában
& Tankönyvkiadó, Bp. 1988

 

Bánréti Zoltán (programvezető): Alternatív oktatási program tizenéveseknek -- Nyelvtan, Kommunikáció, Irodalom, Kommunikációs terepgyakorlatok, stb.

& OTTV Veszprém, 1991

 

Barth, Karl: Ember és embertárs (Részlet a szerző "Mensch und Mitmentsch" című könyvéből

& Műhely, Győr, 1990^4

 

Bécsy Tamás: Mi a dráma ?
& Akadémiai Kiadó, Bp. 1987

 

Benedek László: Játék és pszichoterápia
& Magyar Pszichiátriai Társaság, Bp. 1992

 

Berne, Eric: Emberi játszmák
& Gondolat Kiadó, Bp. 1984

 

Bolton, Gavin: A tanítási dráma elmélete
& M D P T
Marczibányi Téri Művelődési Központ, Bp. 1993

Brezovits László: Iránytű -- Az emberi fejlődés gazdaságossága
& Aqua Kiadó, 1991

 

Brocher, Tobias: Csoportdinamika és felnőttoktatás
& Tankönyvkiadó, Bp. 1979

Buda Béla: Az empátia -- a beleélés lélektana
& Gondolat Kiadó, Bp. 1980

 

Clauss-Hiebs: Gyermekpszichológia
& Akadémiai Kiadó, Bp. 1980

 

Cropley, Arthur J.: Tanítás sablonok nélkül
(Utak a kreativitáshoz)
& Tankönyvkiadó, Bp. 1983

Csepeli György: A szociálpszichológia vázlata
& Múzsák Kiadó, Bp. 1989

Csepeli György: A hétköznapi élet anatómiája
& Kossuth Kiadó, Bp. 1986

 

Debreczeni Tibor: Szín-kör-játék
& NPI Bp. 1981

Debreczeni Tibor: A pódiumi rendezés dramaturgiája
(Oktatási segédanyag)
& Múzsák Közművelődési Kiadó, 1984 NI

Debreczeni Tibor szerk.: Nyitva van az aranykapu
(Játék, bábjáték, színjáték)
& Múzsák Kiadó, Bp. 1985

 

Debreczeni Tibor: Drámapedagógiai órák alsóban, felsőben és főiskolán
& M D P T ^ Kecskeméti Tanítóképző Főiskola kiadványa, 1994

Debreczeni Tibor: Kreatív játékok
& Bp. 1994

Dévai Margit: Énkép-korrekció önismereti játékmódszerrel a serdülőkorban
& Pest Megyei Pedagógiai Intézet, Bp. 1990

Dömötör Tekla: A magyar nép hiedelemvilága
& Corvina 1981

 

Drámapedagógiai Magazin: A magyar Drámapedagógiai Társaság periodikája, szerk. Debreczeni Tibor, majd Kaposi László

 

Duró Győző - Nánai István: Dramaturgiai olvasókönyv
(Színházi füzetek I.)
& Marczibányi Téri Művelődési Központ, Bp. 1993

Ember és báb Bábszínházak, műhelyek, kísérletek. Vál. szerk. Tömöry Márta
& Múzsák, Bp. 1990

Filep László szerk.: Játékelmélet
& Tankönyvkiadó, Bp. 1985

Fischer Sándor: Beszédtechnika -- A színpadi beszéd technikája
& Művelt Nép Kiadó, Bp. 1975

 

Forgas, Joseph P.: A társas érintkezés pszichológiája
& Gondolat Kiadó, Bp. 1989

Freinet - dolgozatok Szerk. Lengyel Péterné
& OPI 1985

Freud, Sigmund: Bevezetés a pszichoanalízisbe
& Gondolat Kiadó, Bp. 1986

Gabnai Katalin: Állatosdi
& Móra Kiadó, Bp. 1984

Gabnai Katalin: A színésznevelés breviáriuma
& Múzsák Kiadó, Bp. 1985

 

Gabnai Katalin: Drámajáték gyermekeknek, fiataloknak, felnőtteknek
(Színházi Füzetek III.)

(Harmadik, módosított kiadás)
& Marczibányi Téri Művelődési Központ
Bp. 1993

Gabnai Katalin: Drámajátéktár
(Első gyűjtemény)
& A Magyar Drámapedagógiai Társaság és a Gödöllői Művelődési Központ Kiadványa

Gabnai Katalin: Dramatikus nevelési program 1972-1982
& NI Bp. 1984

Gabnai Katalin: Játékkoszorú
& NPI Bp. 1979

Gabnai Katalin szerkesztésével és bevezetőjével: Játék, színjáték, személyiség
(Dokumentumgyűjtemény)
& NPI Bp. 1980

 

Gabnai Katalin: Ünnepigéző (Játékok, versek, szerkesztett műsorok általános iskolásoknak)

& NPI Bp. 1982

Gáti József: A versmondás
& Gondolat Kiadó, Bp. 1973

Gordon, Thomas: A T.E.T.- módszer
A tanári hatékonyság fejlesztése
& Gondolat Kiadó, Bp. 1991.

Günter, Simon, Karl: A pantomim

& A Magyar Színházi Intézet és a Népművelési Propaganda Iroda kiadványa, 1982

 

Grétsi László: Anyanyelvünk játékai
& Gondolat Kiadó, Bp. 1974

 

Hankiss Elemér: A népdaltól az abszurd drámáig
& Magvető Kiadó, Bp. 1969

Hársing Lajos: Irodalmi játékok
& Tankönyvkiadó, Bp. 1984

Hevesi Sándor: Az előadás, a színjátszás, a rendezés művészete

& Gondolat Kiadó, Bp. 1965

 

Huizinga, Johan: Homo ludens
Kísérlet a kultúra játékelemeinek meghatározására
& Universum Kiadó, Szeged, 1990

 

Iskoladráma és folklór Szerk. Pintér Mária Zsuzsanna, Kilián István
& KLTE Debrecen 1989

 

Játék, játékosság az óvódás gyermek tevékenységében.
Játékpedagógiai Tanácskozás, 1990
Hajdúböszörmény, Szerk. Kovács György
& A Hajdúböszörményi Óvónőképző Intézet kiadványa

 

Jung, Karl, Gustav: A lélektani típusok általános leírása
& Európa Kiadó, Bp. 1988

Kamarás István: Íme, az ember !
& Edukáció Kiadó, Bp. 1990.

Kapitány Ágnes-K. Gábor: Vonzalmaink és választásaink mélyszerkezete
& Kossuth Kiadó, Bp. 1989

 

Kaposi László szerk.: Játékkönyv
(Színházi Füzetek IV.)
& Marczibányi Téri Művelődési Központ
Kerekasztal Színházi Nevelési Központ
Bp. 1993

 

Kaposi László szerk.: Drámapedagógiai olvasókönyv

Színházi Füzetek  / VII.

& a Magyar Drámapedagógiai Társaság és

a Marczibányi Téri Művelődési Központ  kiadványa

Budapest, 1995

 

Keleti István szerk.: Bolondos királyság, királyi bolondság
(Színpadi játékok gyermekszínjátszóknak)
(Színházi füzetek II.)
& Marczibányi Téri Művelődési Központ, Bp. 1993

 

Komlósi Piroska: Közművelődés, mentálhigiéné, pszichokultúra (szöveggyűjtemény)
& OKK, Bp. 1987

 

Krapf, G.: Az autogén tréning gyakorlata
(Csoportos terápia
Szervi és szervrendszeri gyakorlatok)
& Springer Hungarica Kiadó Kft., 1992

Latinovits Zoltán: Verset mondok
& NPI 1979

Lénárd Ferenc: A lélek útjai
& Akadémiai Kiadó, Bp., 1989

Lénárd Ferenc szerk.: Alkalmazott pszichológia
(Negyedik, átdolgozott, bővített kiadás)
& Gondolat Kiadó, Bp. 1984

Lénárd Ferenc: A lélektan útjai
(Reprint)
& Franklin-Társulat, Bp. 1989

 

Lengyel Pál: Színházasdi
& Móra Kiadó, Bp. 1987

Lewin, K.: Csoportdinamika
& Közgazdasági és Jogi Kiadó, Bp. 1975

 

Lewin, K.: Mezőelmélet a társadalomtudományban
Gondolat Kiadó, Bp. 1971

Lukácsy András: Játszd újra !
& Lukácsy András kiadása, 1988

Máté Lajos: Térszervezés a színpadon és a pódiumon
& NPI 1974

Mérei Ferenc: Társ és csoport
& Akadémiai Kiadó, Bp. 1989

Mérei Ferenc: Közösségek rejtett hálózata
(Szociometriai értelmezés)
& Osiris Kiadó, Bp. 1996

Mérei Ferenc - V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan
(Hetedik kiadás)
& Gondolat Kiadó, Bp. 1993

Mezei Éva: Játsszunk színházat!
& Móra Kiadó, Bp. 1979

Mezei Júlia szerk.: Gyermekjátékszín
& Móra Kiadó, Bp. 1986

Millar, Susanna: Játékpszichológia
& Közgazdasági és Jogi Kiadó, Bp. 1973

Montágh Imre: Beszédtechnikai ismeretek
& NPI 1986

Montágh Imre: Figyelem vagy fegyelem ?
(Az előadói magatartás)
& Kossuth Kiadó, Bp. 1986

Montágh Imre: Gyakori beszédhibák a gyermekkorban
& Tankönyvkiadó, Bp. 1990

Montágh Imre: Gyermekszínjátszók beszédnevelő könyve
& NPI 1980

Montágh Imre: Mondd ki szépen !
& Móra Kiadó, Bp. 1987

Montágh Imre: Mondjam, vagy mutassam ?
(Szó, hang, gesztus)
& Móra Kiadó, Bp. 1985

Montágh Imre: Nyelvművesség
(A beszéd művészete)
& Múzsák Kiadó, Bp. 1989

Montágh Imre: Tiszta beszéd
(Beszédtechnikai gyakorlatok)
& NPI 1978

Montágh Imre: Útravaló
(Televíziós felvételek sorozata videokazettán)

Dr. Nagy György: Cselekvéstanulás és mozgástranszfer
& Akadémiai Kiadó, Bp. 1978

Nagy László: A gyermek érdeklődésének lélektana
& Tankönyvkiadó, Bp. 1982

 

Neelands, Jonothan: Dráma a tanítás szolgálatában
& M D P T
Marczibányi Téri Művelődési Központ, Bp. 1994

Padisák Mihály: Játékmesterek kis kézikönyve, avagy: a játékvezető és a játék
& NPI 1974

Padisák Mihály: Játsszunk együtt !
& Minerva Kiadó, Bp. 1974
Pálhegyi Ferenc: Személyiséglélektani kalauz
& Tankönyvkiadó, Bp. 1982

Pataki Ferenc szerk.: Csoportlélektan
& Gondolat Kiadó, Bp. 1980

Pease, Allan: Testbeszéd
& Park Kiadó, Bp. 1989

 

Petzold, H.: Néhány pszichodráma-technika az indításhoz, a cselekmény lebonyolításához és a befejezéshez

IN: PSZICHOTERÁPIA
& Gondolat Kiadó, Bp. 1981

Piaget, Jean: Szimbólumképzés a gyermekkorban
& Gondolat Kiadó, Bp. 1978

Popper Péter szerk.: Pszichodráma
& Akadémiai Kiadó, Bp. 1986

Rudas János: Delfi örökösei
(Önismereti csoportok: elmélet, módszer, gyakorlat)
(Második, javított kiadás)
& Gondolat - Kairosz, 1997

 

Propp, V. J. : A mese morfológiája
(2. javított kiadás)
& Osiris-Századvég Kiadó, Bp. 1995

Ranschburg Jenő: Félelem, harag, agresszió
& Tankönyvkiadó, Bp. 1987

Rogers, Karl: Encounter csoportok
& Magyar Pszichológiai Társaság, Bp. 1986

Séra László: A nevetés és a humor pszichológiája
& Akadémiai Kiadó, Bp. 1983

 

Szauder Erik szerk.: Dráma, oktatás, nevelés
& Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1994

Tolnai Mária: Dráma és nevelés
& Korona Kiadó, Bp. 1994

Tehetség és társadalom

Szerk: Herskovits Mária

Polonkai Mária

(A kiadvány a Művelődési és Közoktatási Minisztérium és a Magyar Tehetséggondozó Társaság által 1997 szeptember 30-án Budapesten rendezett nemzetközi konferencia rövidített, szerkesztett előadásait tartalmazza.)

& Debrecen

1998

Trencsényi Borbála: Anyanyelv és kommunikáció
& A K G Kiadó, Bp. 1995

& Ifjúsági Lapkiadó, Bp. 1979

Trencsényi László szerk.: Reformpedagógiai olvasókönyv
& A Magyar Drámapedagógiai Társaság kiadványa, Bp. 1993

 

Vekerdy Tamás: A színészi hatás eszközei
& Magvető Kiadó, Bp. 1974

Vargha Balázs: Szeretnél játszani?
(Játékok 10 éven aluliaknak)
& Múzsák Kiadó, Bp. 1986

 

 

 

Feltétlenül szükséges szakirodalom:

 

Bolton, Gavin: A tanítási dráma elmélete
& M D P T
Marczibányi Téri Művelődési Központ, Bp. 1993

 

Kaposi László szerk.: Játékkönyv
(Színházi Füzetek IV.)
& Marczibányi Téri Művelődési Központ
Kerekasztal Színházi Nevelési Központ
Bp. 1993

 

Kaposi László szerk.: Drámapedagógiai olvasókönyv

Színházi Füzetek  / VII.

& a Magyar Drámapedagógiai Társaság és

a Marczibányi Téri Művelődési Központ  kiadványa

Budapest, 1995

 

Neelands, Jonothan: Dráma a tanítás szolgálatában
& M D P T
Marczibányi Téri Művelődési Központ, Bp. 1994

 

A  Drámapedagógiai Magazin kiadványai

(Letölthetők a www.drama.hu weblapról)

 

Saját tervezésű vagy átvett óravázlatok

(A Magyar Drámapedagógiai Társaság, a Vegyede füzetek, illetve a Kerekasztal Társaság kiadványai ajánlottak.)