Teszt a dramaturgia és színháztörténet tantárgy kollokviumához

Teszt a dramaturgia és színháztörténet tantárgy kollokviumához

az Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola hallgatói számára

(2004-05-29)

Ez a teszt kétféle változatban elérhető a http://wenczel.fw.hu , illetve a www.revai.hu/~szinkor című weblapon. A Teszt a kollokviumhoz.rtf letölthető, a Teszt a kollokviumhoz.html megnyitható. A kiegészítések után, kérem, csatolt fájlként küldje el 2004. június 04. 24 óráig a megadott címre! (Lehetőleg az rtf változatot a szinkor@revai.hu

– ra! )

Egészítse ki az alábbi csonka mondatokat! Ne változtassa meg a szöveg elrendezését, és ne törölje ki a jelzéseket! A kipontozott helyre (a pontok helyére!!)a lehető legmegfelelőbb szót, kifejezést írja! (MENTÉS: a Ctrl+s billentyűk megnyomásával.)

A megadott forrásokból tájékozódjon!

Az egyes szövegtömbök között alig van időrendi vagy egyéb kohézió (néha, egy-egy korszak jellemzésénél előfordul), csupán az egész tananyag ismerete, vagy hosszadalmas keresés – a jelzett könyvek anyagában illetve az Interneten – segíthet a teszt kitöltésében. A kiegészítendő szöveg célja szándékunk szerint nem csupán számonkérő, hanem ismeretközlő jellegű is. (Sok sikert! W.I. )

###Arisztotelész a ………………………………….

c. művében fejtette ki a katarzis fogalmát. Ennek lényege a szánalom és a félelem (hogy mi is úgy járhatunk, ahogy a főhős), ennek nyomán erkölcsi megtisztulás, az emberi világ íratlan

###erkölcsi ……………………………-nek

Jegyzetek Arisztotelész tanulmányából:

Az eposzírást, a tragédiaköltészetet, a komédiaírást, a dithürambosz-költészetet, a fuvola és a lantjátékot különbözteti meg: ezek "három tekintetben különböznek egymástól: más eszközökkel, mást, máshogyan utánoznak". A tragédiában a kortársaknál

###……………………………,

###a komédiában a kortársaknál ……………………………..

utánoznak. Az eposzban a költő maga is szól, és másokat is megszólaltat, a lírában csak

###maga szól, a drámában az utánzott személyek ……………………………………..

###és szólnak. A színészek számát először ……………………………….

emelte egyről kettőre, csökkentve a kar szerepét, és a párbeszédet állítva a középpontba; a

###három színészt és a díszletezést …………………………………………….

vezette be. A versmérték a tetrameter helyett az iambosz lett. Az eposz megegyezik a tragédiával abban, hogy komoly tettek vagy emberek versmértékben történő utánzása. Különbözik viszont a versmértékben. A tragédia leginkább egyetlen nap idejére terjed. A tragédia tehát komoly, befejezett és meghatározott terjedelmű cselekmény utánzása, megízesített nyelvezettel. A cselekedeteknek két természettől adott oka van: a

###……………………………………

és a gondolkodásmód (ezek szerint érnek célt vagy vallanak kudarcot a szereplők). Az egész tragédiának tehát hat alkotóeleme kell hogy legyen: a történet, a jellemek, a nyelv, a gondolkodásmód (ahogy előadnak valamit, vagy ahogy a gondolataikat kifejezik), a díszletezés és a zene. (Két elem eszköze, egy módja, három tárgya az utánzásnak - ezeken kívül semmi más nincs.) A legfontosabb a tettek összekapcsolása, mert a tragédia nem az emberek, hanem a tettek és az élet utánzása. (Egyáltalán nem azért cselekszenek, hogy

###jellemeket utánozzanak, hanem a jellemek mutatkoznak meg a …………………

###által. - Cselekmény nélkül nem léteznék tragédia, de ………………………………

nélkül még lehetne...)

A további legfontosabb tényezők, amelyek által a tragédia a lélekre hat: a fordulatok és a felismerések. Nincs jellem az olyan beszédekben, amelyekben nem világos, mire törekszik

###vagy mit kerül a beszélő. Teljes az, aminek van kezdete, ………………………….

és vége. A történet, mivel cselekmény utánzása, egységes és teljes cselekményt utánozzon; a cselekmény részeinek pedig úgy kell összekapcsolódniuk, hogy egyetlen rész áttétele vagy elvétele nyomán szétesssék és összezavarodjék az egész -- hiszen ami meglétével vagy hiányával nem befolyásolja a mű értelmét, az tulajdonképpen nem is része az egésznek. A

###történetírót és a költőt az különbözteti meg, hogy az egyik ………………………………

###eseményt mond el, a másik pedig olyat, ami ……………………………..

A költészet tehát az általánosat, a történetírás pedig az egyedit mondja el. Nagy különbség, hogy valamilyen esemény valaminek a következtében, vagy egyszerűen valami után történik. Külön szól a fordulatról. (Az Oidipuszban például azért jön a hírnök Oidipuszhoz, hogy megörvendeztesse, és eloszlassa anyja miatti félelmét, de amikor felvilágosítja arról, hogy ki ő valójában, éppen az ellenkezőjét éri el... A felismerés: a tudatlanságból a tudásba való átváltozás. A történetnek tehát része a felismerés és a fordulat, a harmadik a szenvedés. A hiba -- válik centrumává Arisztotelész gondolkodásának. A bonyolult szerkezetű tragédiában a jól felépített történet: egyszerű, a változás szerencséből szerencsétlenségbe visz (mégpedig nem hitványság, hanem súlyos tévedés miatt). Ha baráti vagy rokoni viszonyokon belül megy végbe a szenvedés, az szánalmat kelt: ilyen témákat kell keresni. A drámai jellem ábrázolásának követelményei: derék, hőshöz illő, a hagyományhoz való hasonlóság, következetes ábrázolás. A felismerés (megértés, rádöbbenés) legjobb fajtája az, ha magából a cselekményből, meglepetés nyomán jön létre. A szereplők magatartásába bele kell helyezkednie a költőnek...A tragédia egyik része a bonyodalom, a másik a megoldás. A

###karnak a ……………………………….

egyikének szerepét kell betöltenie. A gondolkodásmód körébe tartozik mindaz, amit a

###………………………………..

által kell elvégezni. (Bizonyítás, cáfolás, érzelmek felkeltése...)

###A tragédia olyan ……………………

###műfaj, amelyben emberi …………………………..

nyomán új értékek tételeződnek. A tragikus események akcióiban a drámai hősök

###………………………………………..

###működnek, amely teleológiákhoz akár az ………………………….

árán is ragaszkodnak. A tragikus hős tehát áldozatok árán képes arra, hogy helyreállítsa a mű

###alapszituációjában ……………………………………. ,

###…………………………………………….

világrendet. Amint helyreáll a világrend, a nézőnek (olvasónak) a

###………………………………..

élményében van része: sajnálja ugyan az áldozatot hozó hőst, de öröm számára, hogy az általa is sejtett emberi normák szerint működik a világ.

###A komédia ……………………………………………….

###leleplezésére szolgáló drámai műfaj. A helyzet- és a ……………………………………. működteti.

A színmű (másképp: középfajú dráma) nem feltétlenül tragikomédia, bár tartalmazhatja annak elemeit. A színmű cselekménye komoly, de a történet kimenetele nem

###……………………………..

###(Első teoretikusa ………………………………..)

Olyan drámát (drámai költeményt) nevezhetünk világdrámának, amelynek témája az egész

###………………………………(egyetem)

###és az …………………………..(-iség) sorsa.

###Ez egyben emberiség-dráma is, mert a főszereplő az ………………………………..

Általában egy vagy több szimbolikus figura képviseli e küzdelmekben az embert (pl. ###Ádám……………………………………………………………………………………).

###A drámamodellek: konfliktusos, ……………………………………………,

###…………………………………….. .

###………………………………………. dráma pl. Shakespeare Lear királya.

A KOMIKUM: esztétikai minőség, lényegi jellemvonása az, hogy valamely, önmagát szabadnak-szépnek mutató személy vagy jelenség belső korlátozottsága, alávetettsége, rútsága

###…………………………………………………

jellegű csattanóval lelepleződik.

A komédia értékhiány

###………………………………………

vált ki nevettető hatást.

A MISZTÉRIUMJÁTÉK: a liturgikus drámából a 14. században kialakult színjátéktípus,

###mely rendszerint ………………………………….

életét dolgozta fel a 10-12 szimultán színpadkép segítségével, s epikus modorú előadása több napig is eltartott. Eredetileg a liturgia része volt, majd a templomból kikerült

###……………………………………………

térre, s ezzel párhuzamosan tartalmilag és formailag egyaránt önállósodott. Allegorikus alakok küzdenek benne.

A MITOLÓGIA: valamely közösség mítoszainak összessége, rendszere.

Démétér kultuszának főhelye Athén közelében, Eleusisben volt. Itt titkos szertartások között

###ünnepelték az istennőt, leányával, ………………………………….

együtt, akit egyszerűen Korénak, a "leány -istennek is neveztek. E szertartásokon a beavatottak számára a halál titkait mutatta meg a hierophantés, a "szent dolgokat megmutató" pap. Hogy mi volt az közelebbről, amit láttak a boldog szemek, nem tudjuk megmondani. Beavatatlanok előtt titok volt, akik be voltak avatva az eleusisi misztériumokba, híven őrizték a titkot. Csak annyi bizonyos, hogy a szent cselekmény középpontjában

###………………………………………

elrablása állt. Démétér leányát elrabolta a halál ura; az életet sarjasztó termékeny föld leányát az alvilág királya kényszeríti esküvőre, de ha magánál tartja is a terméketlen és kopár télen át, kénytelen visszaengedni anyjához az év egy részére legalább. A föld magába fogadja a magot, mint ahogyan magába fogadja a halottakat is, mert tavaszra új élet sarjad, a mag rothadása a televényben egyszersmind az új élet erjedése is, ezért Démétér jelenléte a földben a halál utáni életre is ígéretet jelentett. - Magát a beavatást, a legszentebb hittitkok megismerését, hosszú előkészület előzte meg. Akit ősszel beavattak, az már tavasszal részt vett egy előkészítő, beszentelő szertartáson, azaz keresztülment a beavatásnak egy alacsonyabb fokozatán. Eleinte csak attikai polgárok lehettek mystések, "beavatottak", később, mikor a görögség nemzeti egységének az öntudata kialakult, minden görög kérhette fölvételét, bebocsáttatását a szent "karámba", de a barbárok ki voltak zárva belőle. A beavattatás a halálon keresztül vitte új életre a lelkeket, a szertartáson az új mystés mellett a halotti fáklyát is meggyújtották és fejét

###betakarták, hogy láthatatlanná legyen, mint maga ………………………………,

és mint az alvilág többi lakója. Hogy a halálnak ehhez az átéléséhez milyen szertartások segítettek, azt éppen oly kevéssé tudjuk, mint ahogyan nem ismerjük azt a vigasztaló tanítást sem, mely a beavatottak számára a halál gondolatát megnyugtatóvá tette. Csak azt tudjuk, hogy Eleusisben a beavatottaknak a halál után a beavatatlanokétól eltérő sorsot ígértek; ki keresztülment a misztikus halálon, az ismerte a halál értelmét és nyugodt lélekkel nézett elébe, tudva, hogy a halálban új élet kezdődik számára.

Az Olympos lakói közt ketten vannak, akiknek mítoszában hangsúlyozottan jut kifejezésre,

###hogy halandó anyától származnak. Az egyik Héraklés, a másik …………………………

Mindkettőnek atyja Zeus, és anyja földi királyleány : Héraklésé Alkméné,

###…………………………………

Semelé, Kadmosnak, Thébai királyának leánya. Mindkettő nehéz földi út után, sok szenvedéssel érdemli ki, hogy az Olympos lakói közé felvétessék és éppen ez a földi út mítoszuk leggazdagabban kidolgozott részlete. Ezáltal mindkettő bizonyos tekintetben példát mutat az embereknek az isteni élet megközelítésére. De itt már szembetűnik nagy ellentétük is : Héraklés az önfegyelem, az önkorlátozás, az aszkézis mintaképe,

###……………………………….

a nagy szenvedélyeket felszabadító és felkorbácsoló eksztázis istene. Hozzá köthető a

###PATHOSZ szó, mely egyszerre jelentett ……………………….

###és …………………………………………….

Földi útjuk mítoszai éppen ezt fejezik ki : Héraklést már anyja, nagy küldetése tudatában,

###szűkös élelmen tartja, igénytelenül neveli, …………………………………….

a nysai nymphák az erdő és a vízmellék bőségében ápolják, hogy első tettével szőlőt ültessen és egész erdei kíséretét a bor mámorával ismertesse meg.

A görögök a költészetet a Múzsák ajándékának, a

###…………………………………………….. által kinyilatkoztatott igazságnak tekintették.

(A mítosz más megfogalmazásban:

###természeti vagy társadalmi törvény …………………………………………….

###megfogalmazása egy vagy több ………………………………………………… történetben.)

###Maga Theszpisz felöltözött ……………………………………….

istennek, kísérői kecskefejjel, kecskének álcázva magukat, egymással beszélve-énekelve eljátszották az isten hazatérését szülővárosába, Thébába. Az éneklő kecskékről ezt az

###istentisztelő és mégis szórakoztató látványt ……………………..

###éneknek nevezték azonnal. Kecske görögül „………………………..",

###ének pedig „……………………..".

Tehát kecskeének, az tragoidia. Azóta nevezi az egész emberiség, mi is, a komoly hangú színjátékot tragédiának. — Ez a sajátos átmenet vallásos szertartásból gyönyörködtető közös szórakozásba, előbb Athénben, majd szerte a görög városokban hamarosan megismétlődő alkalom lett: egyszerre áhítat és szórakozás. Athénben egymás után jelentkeztek költők, akik szöveget írtak a magát „képmutató"-nak (görögül hipokritesznek) nevező játékosnak és a kórusnak. Ezt évről évre tavasszal és ősszel megismételték. Nagy lelátót is emeltek, mert tömeges volt az érdeklődés. A játékok megvalósítói már belépti díjat is kértek. Tehát a következő évszázadban a kilencvenes-nyolcvanas években már kialakult szokás lett a színjátszás.

Drámatörténet, ragédiák:

Azt is mondhatjuk, hogy vele kezdődik a drámatörténet. A műfaj előzménye, a Dionüszosz istennek öltözött színjátszó pap és a mámoristen kísérőinek, a kecskebőrbe bújt kórusnak egymás szavára válaszolgató beszélgetése ugyanis már valamivel előbb, Kr. e. 543-ban felhangzott Athénban az összegyűlt nép gyönyörködtetésére, de ebben még nem volt jelen az ellentétes törekvések összeütközése, vagyis a későbbi értelemben értendő konfliktus. Ez még csak látványos „kecskeének" volt. (Kecskeének görögül „tragoidia", ebből lett a további évezredek tragédia elnevezése.) Mégis kétségtelen, hogy ezt az újfajta látványos játékot kell a drámai műfaj előzményének tekinteni. - Közismert, hogy ezt a nagy hatású újítást egy

###………………………………..

nevű, Eleuszisz falujából érkező Dionüszosz-pap találta ki és mutatta be Athénban. Hatásos volt és divatos lett, de hogy dráma legyen belőle, ehhez egy nagy költő kellett, aki két

###személy beszélgetésében (görögül „…………………………………"-ában)

valósítja meg a most már merőben új műfajt jelentő drámai cselekményt. Ezt a Kr. e. V.

###század első évtizedében ………………………………………….

volt képes elképzelni és megfogalmazni. Ez időrendben egy-két évszázaddal előbb történt, mint az ettől messzire kialakuló kínai, majd indiai színjáték kezdete. Ezért mondjuk

###vitathatatlanul, hogy …………………………………… -szal

kezdődik a dráma világtörténete.

Szophoklész: Antigoné

###A szereplők tömbszerűek (egy - végig …………………… -

###tulajdonságcsoporttal rendelkeznek és nem ……………………….).

###……………………………. hős Antigoné, mert áldozathozatalával olyan katasztrófát idéz

###elő, amely - bár ………………………………………-sal

jár, de új értékek is tételeződnek; tehát megváltozik az alapszituáció, helyreáll a "világ"

###……………………………………..-je.

###A maga szempontjából ……………………………-nak

is igaza van, ezért képes a végsőkig kiállni érte; csakhogy az igazához való ragaszkodás zsarnoksághoz vezet, amely nem veszi figyelembe a legfontosabb erkölcsi emberi tényezőket.

###A konfliktus a két főhős (Antigoné és Kreón) drámai ……………………………….;

oka kettőjük különböző világrend-elképzelése, közösségről való hite, tudása (egyikük a család, a kisközösség a szabad emberi döntés és cselekedet híve, másikuk az általa elképzelt

###……………………………………………….

mindenáron való biztosítása, a nagyközösség, a város nevében, valójában azonban egyszemélyi, zsarnoki döntéssel, mások véleményét nem figyelembevéve.

###A két főhős ún. …………………………………. (tételezett célja) más, ehhez más eszközrendszer áll rendelkezésükre: Kreónnak a hatalom, a katonaság, Antigonénak az

###……………………………………………..

(emiatt is erkölcsi fölénybe kerül Antigoné).

E teleológia miatt (Kreón döntése és Antigoné életelve, magatartása miatt) mindketten

###kénytelenek ………………………………..

lépni, így az ún. tettváltás-sorozat nyomán (többszörös késleltetéssel, ún. retardációval) eljut a

###darab a tetőpontig, a …………………………………….ig,

amelynek nyomán nem következhet más, csak a KATASZTRÓFA, a teljes összeomlás. (Kreón összeomlása nem tragikus bukás,

hanem megérdemelt bűnhődés.) A katasztrófa után élheti át a közönség (az olvasó) a

###……………………………………………-t,

mely összetett érzelem: egyrészt szomorúság, bánat, felháborodás (mert értékek, életek pusztulnak), másrészt erkölcsi megtisztulás-érzés, fellélegzés, az erkölcsi világrendbe vetett hit megerősödése, és elégedettség (mert megbűnhődött, akinek bűnhődnie kellett).

###A ……………………………………

nem csupán a tragédiára jellemző, általában a jó művek sajátja (mondja Lukács György Az esztétikum sajátossága c. munkájában). A drámai cselekmény tehát alapvetően "benne rejlik"

###(inherencia) az alapszituációban és a hősök teleológiájában, és a

###………………………….,

###…………………………., …………………………………………

hármas egységében zajlik a görög tragédiákban; az akciókból (drámai cselekvés, tett) és a dikciókból (a hősök megnyilatkozásai, dialógusok, monológok), illetve a dráma egyéb szereplőinek megnyilatkozásaiból szerzünk tudomást róla.

###Ennek rendje az Antigonéban: prologosz,(expozíció), ……………………….,

###epeiszodion (a bonyodalom kezdete) ……………………………… (állókar),

###…................................. (végkifejlet, katasztrófa).

Antigoné az epeiszodionokban mindig tripodikus ritmusú sorfajtában szólal meg.

###A tripódia …………………………………………………………

A GLOBE színház felépítése és hatása a dramaturgiára:

###Az épület kör vagy …………………………………

###alakú. A földszinten voltak az állóhelyek a ………………………………………..

számára. A falak mentén, három szinten erkély húzódott. Itt voltak az ülőhelyek az arisztokraták, a módosabb polgárok számára. A nézők összetétele tehát rendkívül heterogén volt.

Dramaturgiai következménye:

Olyan drámát kellett írni, mely a közönség minden rétegét kielégíti.

###A Hamlet esetében a …………………dráma,

a kísértettragédia keveredik, alkot szerves egységet a filozófiai drámával. Shakespeare az

###utolsó a drámatörténetben, aki megteremti akció és …………………………………

egységét, aki magas művészi szinten teremt összhangot a drámatörténet arisztokratikus és populáris vonulata között.

A színpadfelépítés:

Egy nézőtérre benyúló kötény- vagy előszínpad; a tényleges nagyszínpad, mindkettő a szabadtéri jelenetek számára. A színpad hátulján függönnyel elválasztható rész, az ún.

###szobabelső jelenetek számára. E fölött ……………………………, az ………………..- vagy bástyajelenetek számára.

Dramaturgiai következménye:

Lehetőséget teremt a szimultán jelenetekre, a le- és kihallgatásokra.

Az épületek fedetlenek, az előadásokat általában délután három órától sötétedésig tartják.

###Díszlet ………………………….,

illetve csak jelzésszerű.

Dramaturgiai következménye:

Bár a nézők elfogadják a színpad felépítéséből következő konvenciókat, a drámai szövegnek akár direkten, akár metaforikusan rendkívül információgazdagnak kell lennie (pontosítani a helyszínt, időpontot, stb.)

###Az előadást ……………………………………….

nélkül játsszák, függöny nincs. A Shakespeare-drámák felvonásokra tagolása csak a

###……………………….

század második felében történik meg. A jelenetek határát a szereplők ki és bevonulása jelzi.

Dramaturgiai következménye:

Meg kell oldani a halottak kivitelét. Be kell építeni olyan jelenetet vagy utasítást, mely révén ez megoldható.

A színtársulat 12–16 főből áll, állandó szerepköre csak a tragikus hősnek és a komikus

###színésznek (=clown) van. A női szerepeket …………………………………………

Dramaturgiai következménye:

Több a szerep, mint a színész; így bizonyos szerepeknek összevonhatóaknak kell lenniük.

A színészi játék:

A harsánytól jut el fokozatosan a belső átélésig (lásd: Hamlet utasításai a színészkirálynak, illetve a Szentivánéji álom mesterember-jelenete és az azokra tett megjegyzések).

A shakespeare-i dráma jellemzői

###Nem követi az …………………………………..-i

drámaelméletet és az ezen alapuló színjátszást, nem a görög hagyomány szerves folytatója. De rendkívül sokféle hagyományból merít, s felhasználja kortársai drámatechnikai és dramaturgiai újításait:

Senecától veszi át a nagymonológokra való építkezést; a halállal szembenéző ember sztoikus nyugalmát.

###A ………………………………..

drámából veszi át tér és idő szabad kezelését, a hangulati ellentételezést és a hangnemek kevertségét (Shakespeare-nél a műfajt mindig tragikum és komikum egymáshoz való viszonya és aránya dönti el).

Kortársai közül Kyd: Spanyol tragédia című műve, mint bosszúdráma a Hamlet előképének

###tekinthető. …………………………………………….-tól

veszi át a nagyformátumú hősökre való építkezést és a verselést, a blank verse-t.

Shakespeare művei:

Macbeth
Othello, a velencei mór

###A BAROKK: a …………………………………….

követő korstílus kb. 1530 és 1750 között, jellemzői az ellentétek szembeállításából, lendületességéből és ünnepélyes pompából állnak - a barokk irodalmi művekre jellemző az

###antik és a ………………………………………..

mitológia látomásos megjelenítése, a nyelvi pátosz és cikornyás, zsúfolt stílus. Neve az olasz

###…………………………..

szóból származik, mely a szillogisztika egyik, bonyolultságot, nyakatekertséget kifejező alakzatának elnevezése. Az irodalmi barokk értelmezése mindmáig vitatott kérdés, mivel a fogalom használata nemzetenként változó: az angol irodalomtörténészek, pl. Shakespeare-t a reneszánsz csúcsának tartják, a németek ugyanőt a barokkhoz sorolják. Egy biztos: a barokk irodalom egyik legfőbb törekvése az idő, a mozgás, a változás, az elfutó

###…………………………..

###megragadása. Fő jellemvonása, a nyelv ………………………………………-us

kezelése, a stílus képszerű elemeinek túlburjánzása.

A spanyol barokk színházak és a szcenika

A hanyatló világbirodalomban a spanyol színház fejlődési vonala viszont felfelé ível, s Calderón "világszínház" koncepciójában érkezik el a tetőpontra. A spanyol barokk színház mintegy fordított tükörképe annak, ami Spanyolországban és Spanyolországgal történt, szinte pótolva a színpadon egy illúziót keltő álomvilággal azt, ami az életből hiányzott vagy fokozatosan eltűnt.

A spanyol barokk színháznak három változatát lehet megkülönböztetni:

l. a népies jellegű corral-színházat,

2. az udvari színházat, és

3. az úrnapi játékot.

A corrales, vagyis a három vagy négy ház által határolt téren vagy udvaron felépített színházak ugyanolyanok voltak, mint Cervantes idejében. A Calle de la Cruzon 1579-ben és a Calle del Principén 1582-ben épült corralok a XVII. században is vezető színházai voltak Madridnak. A színpad két oldalfalát és hátterét egy balkonszerű galéria horizontálisan osztotta ketté, a felső részt "alto del teatro "-nak nevezték. A színpad padlóján, a "tablado "-ra állították fel a mozgatható díszletelemeket. Egyébként a corral-színpad rendkívül egyszerű

###volt. Használtak egy köztes ………………………..-t

a jelenetváltozásokhoz és a hátsó színpad bevonására, illetve kirekesztésére. Ezekhez járultak a XVII. század elején egyszerű, keskeny oldalfüggönyök, amelyekre fákat és

###…………………………………

festettek. Sokszor egy nagy, mozgatható vászonfalra is festettek épületet, amelyet aztán egyszerűen betoltak a színpadra. Egyre inkább alkalmaztak repülőszerkezeteket és süllyesztőket is. Ezzel szemben még a XVII. században is hiányzott a színpadot lezáró előfüggöny (kortina), s ezért - akárcsak az Erzsébet-kori angol színpadon - továbbra is

###lényeges dramaturgiai és rendezői probléma maradt, a ……………………………………. kivitele a színpadról.

De Madridon kívül más városban is építettek állandó corral-színházakat. Valenciában már 1583-ban működött egy corral-színház. 1602-től rendszeres előadások folynak Córdobában, 1606-tól pedig Zamorában.

###A legfontosabb színházi városnak számított …………………………………..

1607-ben épült itt a Coliseo színház, majd 1611-ben a Teatro Sona Elvira. 1611 - 14-ig az előbbiben 258, az utóbbiban 268 előadást tartottak. De voltak állandó corral-színházak Zaragozában, Valladolidban, Barcelonában, Granadában és Toledóban is. A jelentős vándortársulatok elsősorban ezekben a városokban játszottak.

1620-től a nyilvános színházakban is alkalmazzák a színpadi

###……………………………………………..

és egyéb illúziókeltő eszközöket, mint ahogyan az 1609-ben Itáliában felfedezett kulissza alkalmazása is mindinkább elterjed.

Jellemző, hogy Lope de Vega egyáltalán nem használja ki a színpadnak ezt az újszerű technikai gazdagodását, hanem megmarad sajátos költői kifejező eszköze, a szövegdíszlet mellett. Megvetően jegyzi meg egy helyen, hogy a színház feloldódott a vásznak és szegek részére készült keretszerkezetben. Másutt gúnyolódva utal a látványos darabokra, "amelyekben az ács segít hozzá mesterfogásaival és terveivel, ahol szörnyetegek szálldosnak föl-le az égből, ahol a színpad olyan, mint valami íróasztal, csupa fiók és függöny, s úgy fel van osztva, akár egy sakktábla ".

Lope de Vega idejében ugyan még nem díszítették be a corral-színpadot, de annál nagyobb

###pompát fejtettek ki a ………………………………………..-ben,

ami nyilván azért nem zavarta a költőt, mert a ruha a színész és az általa megjátszott alak közvetlen tartozéka volt, s jellemét, foglalkozását, társadalmi helyzetét és rangját is meghatározta.

###Az pedig Arisztotelész félreértésén alapult, amit Boileau „…………………………

egység"-nek nevezett. Arisztotelész elvárja, hogy a nézők azonnal értesüljenek róla, hogy a

###cselekmény hol és …………………………

játszódik: például Aulisz városában a trójai háború kezdetekor. A görög elméletben a „cselekmény egységéről" is szó van, vagyis hogy áttekinthető legyen, ami történik. Boileau

###azonban ezt a három egységet a tér, idő és a …………………………………….

egységét - úgy magyarázza, hogy elvárja: minden mozzanat, jelenet, felvonás ugyanazon a

###…………………………

###játszódjék, az „idő egységét" pedig egy ………………………..,

###vagyis …………………………

órában határozza meg. Ez a legkövetkezetlenebb elvárás, hiszen egy nap eseményei fennakadás nélkül úszhatnak át a következő órákba. A cselekményegység nála azt jelenti,

###hogy nem lehet a cselekményben ………………….

szál. Ez még a görög drámáknál sem mindig volt igaz, de a reneszánsz és barokk drámáknál - Shakespeare-nél és a spanyoloknál - egyenest elképzelhetetlen. A francia klasszicizmus világhatása így két évszázadon át gördített indokolhatatlan akadályokat a drámaírók elé.

Bánk bán visszafogott, olykor túlságosan is megfontolt, tépelődő ember; őszinte, féltő szerelmes férj,

### ……………………..

lélek, felelős „nagyúr”, passzivitása olykor érthetetlen, konfliktusa a

###……………………………………………

###konfliktusa. Bizonytalansága a családi sérelem és a ………………………………..

sérelem összefonódásából következő késleltetéssel függ össze: „Mint vándor a hófúvásokban, lelkem úgy ingadoz”

Passzivitásának megnyilvánulásai: nem csap le Ottóra az I. felvonásban; a királynő hívására megy Gertrudishoz; a tőrt nem ő emeli fel, hanem Gertrudis. Gyilkossá válásában szerepet kap a visszafojtott indulat.

###Gertrudis: ellenfele és ellenpontja Bánknak; a …………………………….

mániákusa, erős akaratú, aktív, elszánt, erős egyéniség, több vonatkozásban ő az események mozgatója; viselkedése felemás: „nem egészen érhető”; kérdés: milyen mértékben bűnös (a családi életében, hivatalában, nemzetiségében megalázott Bánkot ő teszi gyilkossá).

„Meghalni – nem királyi székben – ah”

II. Endre bizonyára nemeslelkű; egyébként kidolgozatlan.

###Petur: nagy indulatú, súlyos egyéniség, de Bánknál ……………………………

látókörű, egysíkúbb jellem; beszéde nyers, erőteljes: „csontjaimmal meráni gyerekek fognak tekézni”

###Ottó: elkényeztetett, gyáva ……………………….,

„bíboros gazember”, beszéde tétova, udvarlása mesterkélt.

###Biberach: embergyűlölő, ravasz, cinikus …………………………….;

beszéde kétértelmű, olykor szellemes; félszívvel segíti urát és cinkostársát: „Ott van a haza, hol a haszon”.

###Melinda: érzékeny, okos, …………………………………………… (férjénél mintegy húsz évvel fiatalabb).

„Pokolbeli tűz ége csontjaimban”

„Én bűntelen vagyok”

Tiborc: patriarchális kapcsolatban van Bánkkal (életét mentette meg).

Az érdekegyesítés gondolatát az ő személye közvetíti: „de adhatsz-é hát mindenik szűkölködőnek?”

Panasza – körülményes mondataival – az utolsó érv Bánknak a számonkéréshez.

###Izidóránál „az ész …………………………….., a fejecske kong” ((Idézet!!))

A jellemkomikum lényege, hogy olyan külső és/vagy

###…………………… …………………….

láttat a szerző a szereplő cselekedtetésével és beszéltetésével, amely tulajdonságok – egyrészt eltérnek az általános emberi normától, másrészt túlhangsúlyozzák az adott kor hibás beidegződéseit. A helyzetkomikum nevettető és a néző/olvasó szellemi (vagy más)

###………………………………….

sugalló hatása a drámaíró által létrehozott szokatlan (vagy nagyon is ismert !) szituációkból ered. (Pl. lánynak öltözött fiúnak egy másik fiú udvarol, mert azt hiszi róla, hogy lánya - a szereplőnek tehát információhiánya van a nézőhöz/olvasóhoz képest.) A jellemkomikumban

###és helyzetkomikumban egyaránt rejlik ……………………………………,

illetve szatíra és humor. (A szatíra a komikus vétség

###……………………………………………..

célzatú leleplezése.)

###A drámai költemény elnevezést először ……………………………….

###használta a Manfréd c. alkotásával kapcsolatban. …………………………………

is drámai költeménynek nevezte a Faustot. A drámai költemény tehát inkább olvasásra mint színpadi előadásra szánt, lírai elemekkel átszőtt (verses) dráma. (Dialógusokban íródott.) Líraisága abból fakad, hogy minden cselekmény a szerző

###…………………………………………..

###hordozza. E ………………………………….

az alkotónak az embertárshoz, nemzethez, emberiséghez, világmindenséghez való viszonyát tárja fel.

ABSZURD DRÁMA: antidráma - a második világháború után létrejött drámai irányzat.

###Megteremtői: …………………………..,

###Adamov, Ionesco, Genet - a társadalmi létet ……………………………………..-nak,

az embert tehetetlen lénynek tekintik - ennek ábrázolására újszerű dráma és színpadtechnikát hoztak létre. Az abszurd dráma úgy igyekszik kifejezni az emberi állapot értelmetlenségének és a racionális megközelítés alkalmatlanságának érzetét, hogy nyíltan szakít a racionális megoldásokkal és a logikus gondolkodással. Míg Sartre és Camus az új tartalmat a régi konvenciók keretében fejezi ki, addig az abszurd dráma egy lépéssel továbbmegy, és megpróbál egységet teremteni tartalom és kifejezési forma között.

Az abszurd dráma

###lemondott arról, hogy ………………………………-kel

bizonygassa az emberi állapot abszurditását; pusztán csak bemutatja azt - létében, konkrét színpadi képek révén. Az abszurd dráma a nyelv radikális devalválására törekszik; olyan költészetre, amelynek maga a színpad konkrét képeiből kell kialakulnia.

[0-3 hibapontig jeles

4-7 hibapontig jó

8-11 hibapontig közepes

12-17 hibapontig elégséges

18 hibaponttól elégtelen ]